Militia Christi

Öt napja ígértem meg, de sajnos nem volt rá időm, hogy a megfelelő napon, dicső emléknapján írjak pár sort Szent Erzsébetről, erről a különösen szentéletű magyar lányról. Árpádházi Szent Erzsébet az 1200-as évek elején született előkelő királyi családban. Szokatlan módon azonban nagyon távol állt tőle a fényűzés, sőt már kisgyermekként megdöbbentően viselkedett.

A bűn alapvetően erkölcsi fogalom, amelyet a filozófia próbál meghatározni. A bűn minden olyan tevékenység vagy állapot (bűnben élés által), amely fennálló morális értékrendet sért, tehát rossz és elmarasztalható. Mai korunkban értelemszerűen nem csupán a törvény által tiltott dolgok számítanak bűnnek. Mert bár a büntető törvénykönyv sehol sem tiltja például szerelmünk megcsalását, a bíróságon kinevetnék azt a megcsalt párát, aki jogos büntetését követelné a csalárd párjának. Pedig talán kevesen szállnának vitába, hogy valaki bizalmát eljátszani, árulójává lenni nagyobb bűn, mint sok minden más, aminek pedig a földi igazságszolgáltatás előtt van a helye.

A New Yorkban tomboló Sandy hurrikán emlékeztette a világváros lakóit, hogy milyen aprók vagyunk a természet végtelen erejéhez képest. Sokan az utolsó percekig nem hitték el, hogy megtörténhet mindaz, amit a filmrendezők már évek óta mutogatnak katasztrófafilmek gyanánt, az emberek pedig kellemes libabőrrel nézegetik. Annyira eltávolodtak a valóságtól, hogy a hurrikán lecsapása előtt a chipsek is elfogytak a boltokban, mert az emberek nem akartak unatkozni a tomboló vihar alatt... Sokan katasztrófaturistaként szándékosan a veszélyes helyekre mentek, egyesek pedig még gyermekeiket is vitték.

Természetesen nem valamennyi, sőt néha úgy érezzük, hogy meglehetősen kevesen, de van egy cigány, akit szentnek neveznek. Ezt a szentséget megelőlegezik neki, mert még nem avatták szentté, de ahogyan Boldog Kalkuttai Teréz anya esetében sem túlzás már most hitet tenni amellett, hogy nem sokára a szentek között tisztelhetjük majd, ugyanúgy nem túlzás szentéletűnek nevezni Giménzes Malla Boldog Ceferinót sem.

Szerző: Georges L'Auné

„Íme, újjáteremtek mindent!” (Jel 21:6)

A reformáció a XVI. század vallási mozgalma, amely az ecclesia catholica (tehát a római katolikus egyház) egyházszervezetének éles bírálatát, és a reformátorok által megjelölt „hibák” haladéktalan kiküszöbölését tűzte ki céljául.

Szerző: Georges L'Auné

Moszkva ékszerdoboza

A Boldog Vazul-székesegyház, Istenanya oltalma templom (Собор Покрова Пресвятой Богородицы, что на Рву) vagy Vaszilij Blazsennij-székesegyház szerepel az UNESCO világörökségeinek oroszországi listáján, valamint a moszkvai Vörös tér egyik leghíresebb épülete. Az idők során a hatalmas város – és az Orosz Föderáció – szimbólumává vált.

Ezt az oldalt azért indítottam, hogy minél több ember megismerje a katolikus hitet, mert úgy látom, hogy gyakran csak téves információk, előítéletek alapján beszélnek az emberek róla. Nagyon sokan elmondják, hogy ők maguk hisznek Istenben, a keresztény értékrendet is tisztelik, de persze az egyházakat nem, mert azok gazdagok (vagy más érv hangzik el). Sajnos a hitoktatás hiánya miatt sokan nem tudják, hogy a kereszténységben az egyház nélküli hit gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen Krisztus számára fontos volt az egyházalapítás. Mi úgy tartjuk, hogy a krisztusi Anyaszentegyház a katolikus, de például a protestáns felekezetekben általában úgy tartják, hogy egyháznak a keresztény hívők közössége számít, nem egy szervezet. Mégis van közös hitvallás és az ökumenikus mozgalom is azt bizonyítja, hogy a keresztény hívők hitvilágában van közös pont. A maguk módján vallásosak vallásalapítóként tetszelegnek, s kiválogatják, nekik mit kényelmes hinni. Ennek nincsen köze a valósághoz, mert bár nekem nem kényelmes hinnem a zsiráfokban, hiszen olyan lehetetlen állatok, mégis léteznek. Bangha Béla mondta, hogy a maguk módján vallásosak mondhatnák, hogy ők gazdagok, de csak a saját maguk által nyomtatott bankókat használják.

Szent Maximilian Kolbe ferences rendi minorita szerzetes 1941-ben Auschwitzban halt meg. A vértanú atya példát mutatott emberségből, és a legkitűnőbb katolikusok egyike volt. Ma már szentként tiszteljük, mert az életét övező csodatételek és mártíromsága révén nagyon hamar bizonyossá vált az egyház szemében, hogy a mennybe került.

Az ünnep nagyon jót tesz a léleknek, mert olyan, mint az üdülés: kitörés a hétköznapokból, az egyhangúság és az unalom legyőzése azzal, hogy rácsodálkozunk a világra. Lehet másképp élni. A keresztények számára a vasárnap is minden héten ünnep, de vannak még fontos napok, például a november elsejére eső Mindenszentek. A vallástalanodás során a szakrális tartalommal rendelkező ünnepek materiálissá váltak. Az ünnepre ugyanis van igény, de a meghitt lélekemelés helyett egyféle bulizós gőzkiengedés a piros betűs nap. Olcsó ünnepélyek vannak.