Öngyilkosság? Ezt gondold át.

Utolsó kommentek

  • TanNé: Anzelm istenérve, avagy az Isten egyenlő az Emberi Ostobasággal 2017. február 18. - IGe Volt egy ilyen nevű teológus, akinek a nagyon bonyolultnak látszó, és sokak által még bonyolultabbá tett, log... (2022.04.17. 08:07) Isten léte – észérvekkel
  • TanBá: Mára már van Tudományos Istenünk is, nem csak JudeoKeresztény ésatöbbi... Az ateizmus megbukott a tudományosan 2022. január 07. - IGe vilagnezet.blog.hu/2022/01/07/az_ateizmus_megbukott_a_tudomanyo... (2022.01.07. 20:16) Isten léte – észérvekkel
  • makutsi: @Fejben Futó: Milyen zenekar, és hol? (2021.06.14. 08:06) A nyilas páter
  • Iván Gábor IGe: Apologetika végső bukása logikailag 2020. június 24. - IGe • Azaz az apologéták egyáltalán nem észszerűek, nem is értelmesek, hanem pont az ellentettjei. Irracionálisak és illogikusak (esztelenek... (2020.07.04. 11:41) Vádak a kereszténységgel szemben
  • TanBá: Apologetika lefordítva hitkomisszárság Nem kellenek itt a görög főIstenekre (Apollonra) hajazó hangzatos elnevezések. Az apologetika lefordítva JahveZsidóSátánIsten iránti hitkomisszárságot jelent.... (2019.04.14. 10:53) Ma Mária, régen a Fityma ünnepe
  • Utolsó 20

A cigány szent

2012.11.13. 19:43, Katekéta

Természetesen nem valamennyi, sőt néha úgy érezzük, hogy meglehetősen kevesen, de van egy cigány, akit szentnek neveznek. Ezt a szentséget megelőlegezik neki, mert még nem avatták szentté, de ahogyan Boldog Kalkuttai Teréz anya esetében sem túlzás már most hitet tenni amellett, hogy nem sokára a szentek között tisztelhetjük majd, ugyanúgy nem túlzás szentéletűnek nevezni Giménzes Malla Boldog Ceferinót sem.

Az 1861-ben született, cigány nevén El Pelének nevezett Boldog Ceferino egyszerű lókereskedő volt, aki azonban nagyon vallásos életet élt. Vándorló cigány családba született s népe hagyományai szerint korán, már tizenéves korában házasságot kellett kötnie. A neki választott asszonnyal egyébként néhány évtizeddel később templomban is szentesítette a kapcsolatot.

Ceferino érdekes szimbóluma a cigányságnak még mai szemmel is. Rendelkezik azokkal a sztereotip jellemzőkkel, melyekkel sokan azonosítják a cigányokat, de éppen ilyesmik miatt szenvedett is. Arra utalok, hogy vándorcigány családból származott, írni-olvasni sem tudott. De nagy szíve volt s jól ismerte a Bibliát. Sok spanyol és cigány gyermeknek tanított evangéliumbeli történeteket, egy ízben pedig megmentette egy utcán összeeső ember életét is azzal, hogy a fertőzésveszélytől nem tartva orvoshoz vitte. A hazai etnikai problémákat ismerve, azokban élve rendkívül ironikus, hogy lopás vádjával Ceferino börtönbe került. Hiába a gyanú: nem volt bűnös. Talán az előítéletek okozhatták, hogy ráterelődött a gyanú.

A börtönben Ceferino könyörgött a Szűzanyához, hogy mentse ki, bizonyosodjék be ártatlansága. Ez meg is történt, és a férfi ezért térden zarándokolt el egy Mária-kegyhelyre. A spanyol polgárháború alatt egy pap életének védelmére kelt. Azt mondta, van fegyvere, a rózsafüzér, melyet mindennap buzgón elimádkozott. A kommunisták elfogták és több pappal együtt 1936. augusztus 9-én kivégezték. Utolsó szavai ezek voltak: Éljen Krisztus Király!

II. János Pál pápa 1997-ben negyvenezer hívő jelenlétében avatta boldoggá a cigányok patrónusának tartott Ceferinót, aki az első roma származású személy a történelemben, aki ebben a kegyelemben részesült. A rózsafüzér szentjének is nevezik, és természetesen központi szereplője a cigánypasztorációnak. Ahogyan a világon, úgy Magyarországon is most kezd a kultusza kialakulni. Az első Boldog Ceferinóról elnevezett templom a szlovákiai Bártfán található. Nálunk a Váci Egyházmegye Ceferino Háza és egy komlói katolikus óvoda viseli a nevét.

A tavaly a leglátogatottabb magyar kegyhelyen, Szentkúton megalakult első magyarországi cigány lovagrend is Ceferino nevét vette föl. A keresztény értékek képviseletét és a cigányok evangelizációját célként kitűző lovagrend egy tagjával magam is találkoztam, s az ő elkötelezettségét nem tudom kétségbe vonni, példamutató ember a cigányok és a nem cigányok között is.

A cigányok pasztorálása

A cigánypasztoráció egyébként nem könnyű téma a római katolikus egyházon belül sem. A cigányok integrációja a többségi társadalomba is hiányosságokkal küszködik, és ez általában egyházi szinten is így van. Bár a katolicizmus semmiképpen sem tud azonosulni a Hit Gyülekezete nevű újprotestáns egyházzal (főleg miután utóbbi mélyen elítélő nézőpontot fogalmazott meg a katolikusokkal szemben), de jó példa, hogy az ő roma kollégiumuk is szegregáltan működik.

A cigányok hagyományos vallásos meggyőződése egyébként nem áll távol a katolicizmus tanításaitól. A probléma inkább az, hogy személyes tapasztalatom szerint (egy cigányintegrációs táborban volt alkalmam erről olyan cigányokkal beszélni, akik a belvárosi értelmiség romkocsmákban hangoztatott bölcsességei helyett a terepen, saját tapasztalataikról tudtak beszámolni) ritkán alakul ki valódi, rendszeres, ha úgy tetszik rituális vallásgyakorlás náluk is. Ez minden népcsoportra igaz. Meg kell értenünk, hogy a vallásgyakorlás nem azt jelenti, hogy kegytárgyakat veszünk magunkhoz és a szükség esetén kérünk az Istentől vagy alkudozni próbálunk, hiszen nekünk nincsen mit ajánlanunk, nem vagyunk alkupozícióban. Gyakran hangzik el, hogy ha valamit megtesz az Isten, akkor cserébe mi is megteszünk valamit. Ezek jogos felajánlások, de tévedés a Teremtőt úgy fölfogni, mint egy automatát, amely a szükséges helyzetben segít. A cigánypasztorációban is azt tartom fontosnak, hogy az evangelizálás során megértessük az érintettekkel, hogy a parancsolatok betartása és a közösségi normák követése a vallásgyakorlás része.

A katolikus hit nem ellensége az egyén népi kultúrájának, így a cigány kultúra alapvető elemeiből minden olyasmi megmaradhat, mely alapjaiban nem ellentétes a katolikus tanítással. A cigány nyelvű misézés és a cigány imacsoportok alakulása talán segíti a nem cigányokkal való együttélést is.

Kifejezetten pozitív a cigányok kultúrájában a családszeretet, a modern individualizmussal szemben a nagycsaládi modell. Hitvilágukban már nagyon régóta él, hogy a halállal az élet nem ér teljesen véget. Érdekes cigány monda, hogy Krisztus keresztre feszítésekor csak azért használtak három szöget, mert egyet egy élelmes (és persze jót akaró) cigány ellopott. Ez is mosolyt csalhat a hagyományos tapasztalatok vagy éppen előítéletek miatt a szánkra. Tekintettel arra, hogy a keresztre feszítéskor eleve nem igazán van helye egy negyedik szögnek, ezt a történetet mondaként kell kezelnünk, mégis jól rámutat a keresztény cigányság Krisztus-központúságára. A cigányok általában nem a Szentháromságot tisztelik, hanem kizárólag Jézust, valamint különös figyelem irányul az Istenanyára, Szűz Máriára is felőlük. Olyannyira, hogy még katolikus cigányoknál is megfigyelhető, hogy megfordítják a sorrendet: a hagyományos katolicizmus elismeri Mária közbenjáró szerepét Jézus Krisztusnál, így imádkozhatunk a Szűzanyához, ha segítségre van szükségünk, míg ezzel szemben gyakran előfordul, hogy egy cigány Krisztushoz imádkozik, hogy járjon közbe Édesanyjánál egy fontos ügy érdekében. Ez a cigány kultúrában a nők központi szerepére visszavezethető szokás lehet.

Meg kell jegyezni, hogy a cigányságot már a középkorban is üldözték. Míg ma a cigányok úgy tartják, hogy el akarták lopni a szögeket Jézus halálakor (s csak egyet sikerült), addig egy középkori vád szerint épp cigányok kovácsolták a szögeket. Úgy is tartották, hogy népük egy boszorkány és a sátán frigyéből született. Talán éppen ilyen múlttal és (ne csukjuk be a szemünket) ilyen jelennel igazán nehéz integrálódniuk akár egy vallási közösségbe is. Mindig érzik a kívülállóságot, s bár magam nem tagadom, hogy ezért nagyban a cigányság felelős, nyilván köze van hozzá a mindenkori politikának és a társadalmi tehetetlenségnek is. Akárkit is hibáztatunk, az mindenképpen tragédia, ha az egyén, aki nem tehető felelőssé a kialakult helyzetért, nem képes betérni egy vallásba a visszautasítás miatt. Mivel a tapasztalatok szerint a valóban gyakorló vallásossá váló cigányok példamutatóak, hagyományosan a jó keresztények közé tartoznak (miközben sok nem cigány esetében a vallásosság a templomajtóig tart, s ott is csak kifelé), szerintem jó, ha ez a néhány ember reflektorfényt kap. A cigányok igazából csak egy másik cigánynak hisznek igazán ezekben a falusi kisközösségekben. Ha mindenütt cigány végezhetné a pasztorációt, amely végül eredménnyel is járna, annak a magyar lakosság is nagyon örülhetne.

Cigány muszlimok és hindu cigányok

Egységes cigány vallás nincsen, inkább népi vallások elemeiből álló helyi vallások alakultak ki a cigányságon belül. A cigányok kétharmada ma is Indiában él, náluk, így a világ cigányságában statisztikailag értelemszerűen a hindu vallás az uralkodó. Vannak iszlám cigány közösségek is. Ahogyan Gerlóczy Ferenc egy 2001-ben a HVG-ban megjelent cikkében írta, ez lehetővé is teszi, hogy higgyenek például a kígyók, gyíkok rontó erejében is. Az Izraelben élő cigányok jellemzően muszlimok. A cigány kereszténység a VII. századból, Örményországból származik, mikor európai vándorútjuk során itt fölvették a vallást az áthaladó-megtelepedő romák. Ahogyan ma Afrikában is megengedi az egyház a korábbi, akár vudu hitvilág vegyítését az új hittel (előfordulnak olyan misék, amelyek után ördögöt is rendszeresen űznek, s bár ennek az egyház nem örül, mégis úgy tűnik, hogy nem lehetséges hirtelen váltani, s elhagyni a népi lélekbe ivódott hagyományos pogány szertartásokat), úgy itt is jellemző volt, hogy a letisztultabb, racionálisabb vallásgyakorlás helyett a szertartásos, látványos és csillogó külsőségekre helyezték a hangsúlyt.

Az említett cikkben megszólalt Várnagy Elemér romológiaprofesszor is, aki megemlítette, hogy a kereszténység fölvétele utáni továbbvándorlás során vették föl a mohamedán hitet a cigányok. De itt is sajátos értelmezésekről van szó, például jellemző, hogy a keresztény hívők a legnagyobb nyugalommal mehettek be egy dzsámiba Üdvözlégy Máriát imádkozni, az iszlám és keresztény cigányok között nagy volt az egyetértés.

Magyarországon egyébként a vallásossá váló cigányok között a pünkösdista mozgalmak a népszerűek. A Hit Gyülekezete is azért szerezhetett sok cigány hívőt, mert egyrészt kötetlenebb a mozgalom (a Németh Sándor-féle tévébeszéd aligha hasonlítható a katolikus liturgiához), másrészt ezekben a közösségekben már cigányok prédikálhatnak cigányoknak. Míg a katolikusoknál tízéves tanulás sem mindig elé a pappá váláshoz, de még a hitoktatóképzés is a felsőoktatásban érhető el, addig a kisebb újkeresztény gyülekezeteknél nem kell komoly teológiai ismeret az efféle feladatok ellátásához, így több cigány tarthat szentbeszédet ilyen közösségekben.

Persze két eltérő kultúra még ugyanazzal a vallással is nagy különbségeket jelent. Ahogyan egy, a világ másik felén élő katolikus népe történelme és személyes története miatt is nagyon másképp láthat kérdéseket, úgy egy keresztény cigány is máshogy élhet meg élményeket, mint egy keresztény magyar. Egy francia romológus, Patrick Williams írta le, hogy milyen félreértés is volt ebből egy ízben. Egy pünkösdista mozgalomba megtérő cigány családban meghalt egy férfi, akit még nem kereszteltek meg. Nem papot hívtak a temetésre, hanem egy pünkösdi lelkipásztort. A cigány hagyományban a bagoly egy családtag halálának hírnöke, s mikor a gyászmenetben meghallották a madár huhogását, többen óvó varázsigéket kezdtek mormolni. A lelkipásztor figyelmeztette a gyászolókat, hogy efféle babonákban nem kell hinni, mire a cigányok kifakadtak: ha azt szerettük volna, hogy babonásnak nézzenek minket, akár egy gázsó papot is hívhattunk volna.

Szólj hozzá!

Címkék: szentek protestantizmus katolicizmus cigányság


A bejegyzés trackback címe:

https://apologetika.blog.hu/api/trackback/id/tr34905632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Öngyilkosság? Ezt gondold át.
süti beállítások módosítása