Olalla Oliveros modellként dolgozott, de vízkereszt után úgy döntött, hogy inkább másféle modell lesz: apácának áll.

A spanyol modell és színésznő számára a csillogás mindennapos volt: míg sok lány a fotózást és a kifutót igyekszik elérni, ő mindezeket föladta azért, hogy szerzetesnővér legyen. Korábban Spanyolország-szerte óriásplakátokon lehetett találkozni vele, most viszont már kék szerzetesi habitusban és fátyolban éli életét.

Olalla nővér számára egy portugáliai zarándokút volt a földrengésszerű érzés, mely ellenállhatatlanul a szerzetesi hivatásra szólította: a fátimai Szűz szobránál határozta el, hogy a Szent Mihályról elnevezett rendbe lép. A 36 éves exmodell fölvette a Olalla del Sí de María szerzetesi nevet, és novíciátust kezdett.

Elmondása szerint a modellszakma az ürességről, képmutatásról szól, egy olyan társadalmat szolgál ki, amelyben az ellenértékek kerülnek felszínre: a kábítószer, a szexuális erkölcstelenség, a hazugság. Mindezek ellenére a modellkedést nem tartja gonosznak, de örülne neki, ha inkább a női méltóságról szólna, nem pedig márkák védjegyévé alakítaná a nőket, nem csupán kihasználná őket különböző kereskedelmi célokból.

Olalla nővér életdöntése példamutató, mivel nagyon messziről, egy teljesen más világból is meghallotta a hívást, s végül Krisztus jegyesévé vált. A története megnyugtathat bennünket, hogy mindig van lehetőség gyökeres változtatásokra, s ezekhez elég a mi szilárd elhatározásunk. Senki sincsen elveszve.