Öngyilkosság? Ezt gondold át.

Utolsó kommentek

  • TanNé: Anzelm istenérve, avagy az Isten egyenlő az Emberi Ostobasággal 2017. február 18. - IGe Volt egy ilyen nevű teológus, akinek a nagyon bonyolultnak látszó, és sokak által még bonyolultabbá tett, log... (2022.04.17. 08:07) Isten léte – észérvekkel
  • TanBá: Mára már van Tudományos Istenünk is, nem csak JudeoKeresztény ésatöbbi... Az ateizmus megbukott a tudományosan 2022. január 07. - IGe vilagnezet.blog.hu/2022/01/07/az_ateizmus_megbukott_a_tudomanyo... (2022.01.07. 20:16) Isten léte – észérvekkel
  • makutsi: @Fejben Futó: Milyen zenekar, és hol? (2021.06.14. 08:06) A nyilas páter
  • Iván Gábor IGe: Apologetika végső bukása logikailag 2020. június 24. - IGe • Azaz az apologéták egyáltalán nem észszerűek, nem is értelmesek, hanem pont az ellentettjei. Irracionálisak és illogikusak (esztelenek... (2020.07.04. 11:41) Vádak a kereszténységgel szemben
  • TanBá: Apologetika lefordítva hitkomisszárság Nem kellenek itt a görög főIstenekre (Apollonra) hajazó hangzatos elnevezések. Az apologetika lefordítva JahveZsidóSátánIsten iránti hitkomisszárságot jelent.... (2019.04.14. 10:53) Ma Mária, régen a Fityma ünnepe
  • Utolsó 20

Zárdába vonult a szexi modell

2014.06.28. 14:26, Katekéta

Olalla Oliveros modellként dolgozott, de vízkereszt után úgy döntött, hogy inkább másféle modell lesz: apácának áll.

A spanyol modell és színésznő számára a csillogás mindennapos volt: míg sok lány a fotózást és a kifutót igyekszik elérni, ő mindezeket föladta azért, hogy szerzetesnővér legyen. Korábban Spanyolország-szerte óriásplakátokon lehetett találkozni vele, most viszont már kék szerzetesi habitusban és fátyolban éli életét.

apacamodell.jpg

Olalla nővér számára egy portugáliai zarándokút volt a földrengésszerű érzés, mely ellenállhatatlanul a szerzetesi hivatásra szólította: a fátimai Szűz szobránál határozta el, hogy a Szent Mihályról elnevezett rendbe lép. A 36 éves exmodell fölvette a Olalla del Sí de María szerzetesi nevet, és novíciátust kezdett.

Elmondása szerint a modellszakma az ürességről, képmutatásról szól, egy olyan társadalmat szolgál ki, amelyben az ellenértékek kerülnek felszínre: a kábítószer, a szexuális erkölcstelenség, a hazugság. Mindezek ellenére a modellkedést nem tartja gonosznak, de örülne neki, ha inkább a női méltóságról szólna, nem pedig márkák védjegyévé alakítaná a nőket, nem csupán kihasználná őket különböző kereskedelmi célokból.

olallanover.jpg

Olalla nővér életdöntése példamutató, mivel nagyon messziről, egy teljesen más világból is meghallotta a hívást, s végül Krisztus jegyesévé vált. A története megnyugtathat bennünket, hogy mindig van lehetőség gyökeres változtatásokra, s ezekhez elég a mi szilárd elhatározásunk. Senki sincsen elveszve.

76 komment

Címkék: fiatalság szerzetesek


A bejegyzés trackback címe:

https://apologetika.blog.hu/api/trackback/id/tr146438335

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.28. 18:04:08

Félő, hogy az egész csak egy kiöregedőfélben lévő modell figyelemfelhívó gegje.

Ha nem, akkor őszintén tisztelem érte.

midnight coder 2014.06.28. 18:54:10

Beteg dolog olyasmire feltenni az életet aminek a valóságossága finoman szólva is kérdéses. Különösen igaz ez az olyan vallásokra, amik leginkább azért terjedtek el a világban, mert követőik a leghatékonyabb tömeggyilkosok.

gizmo26 2014.06.28. 20:05:21

A kurvából nem lesz apáca, de ő modell (vagy makett???)

kalandozomagyar 2014.06.28. 21:49:12

Szerintem jobb lett volna, ha keres egy tisztességes keresztény férjjelöltet és anya lesz. Ettől még lehetne jó katolikus és végezhetne szolgálatot, de megélné női énjét is.

2014.06.28. 21:50:28

Tisztelendő a cselekedet, kilépni abból a világból, melyben élt, s belépni abba, mely a szöges ellentéte az ő régi életének.

hondamonda 2014.06.28. 22:33:11

Sajnalatos amikor valaki egy bugyuta mese miatt feladja a tartalmas es elvezetes eletet. Lehetne hivo anelkul is, hogy zardaba vonul.

Ianas 2014.06.28. 23:53:54

Egyesek szerint mindent ki kell próbálni. Majd elmúlik.

32FNewYork 2014.06.29. 07:44:57

Bulvárhír. A posztoló is jobban tenné, ha szakítana az index-világ csillogásával és legalább egyetlen értelmes témát felvetne.

Ad Dio 2014.06.29. 09:04:23

@burakefendi:

:-)

Tévedsz, mert mindenki más téved, csak neki van igaza (valójában "igazság" is csak addig van amíg ki nem mondatik az ő világképe - onnantól túl kerülünk jón és rosszon, igazon és hamison :-D ).

Ad Dio 2014.06.29. 09:10:03

Szerzetesnek állni nem nagyon lehet egyik napról a másikra. A rendek általában hosszas procedúrával vesznek csak fel új jelölteket. Különösen igaz ez olyan esetekre, amikor felmerül a veszélye annak, hogy egy hirtelen trauma, vagy egy radikális döntés áll a háttérben.

Ez a modell minden bizonnyal élő kapcsolatban állt a szerzettel/egyházzal korábban is. Hogy van-e szerzetesi hivatása, az majd elválik. Jelenleg novícius (szerzetesjelölt) a nővérek közt. A jelöltidő végén ideiglenes, majd annak lejártával végleges fogadalmat tesz/tehet.

2014.06.29. 11:20:31

Ázsiában van arra lehetőség, hogy pár hétre, hónapra kolostorba vonuljon az ember, amikor megcsömörlött a világtól. Sajnálom, hogy ilyen nincs itthon, időnként szükség lenne rá, én magam egy hónapra örömmel megpróbálnám. Tévedés ne essék, nem szanatóriumi elhelyezésre gondoltam, hanem a szerzetesi fogadalmak és feladatok teljes körű vállalására.

egysmás 2014.06.29. 11:41:04

temporális epilepszia

gabikácska (törölt) 2014.06.29. 12:54:41

leszbikus. azé ment a kolostorba hogy nyalhasson

béla a görög (törölt) 2014.06.29. 13:49:44

Ha adna egy esélyt Én azért még megmenteném. Magától is ha kell.
Ne monddja nekem senki, hogy nem lehet egy 36 éves modellt/nőt elégedettre kefélni - már bocsánat a kifejezésért.
Borzasztó.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.06.29. 14:13:47

@kalandozomagyar:

"Szerintem jobb lett volna, ha keres egy tisztességes keresztény férjjelöltet és anya lesz. Ettől még lehetne jó katolikus és végezhetne szolgálatot, de megélné női énjét is."

Meséld már el, hogy az átlagnő számára mi az "anyaságban" az a felemelő, magasztos dolog, ami miatt kevesebb lesz, ha nem próbálja!

annamanna 2014.06.29. 14:24:18

@nemorino: Olvastam egy szexfüggő orvosról, aki annyira rosszul érezte már magát, hogy kínjában egy kolostorba menekült és ott halt meg (ereje teljében, nem öregen). Hogy ez a kolostor Ázsiában volt vagy Európában, azt nem tudom. Sajnos a kolostori élet valójában nem segített rajta.
Egy magyar-zsidó író, aki bevallása szerint szintén szexfüggő, egy kibucba menekült, afféle öngyógyításként. Nem hiszem, hogy ez jó ötlet.
Sajnos nagyon nehéz elképzelni, hogy ez az exmodell is, hozzájuk hasonlóan, a szerzetességet nem menekülésre használja.
Egy rövidebb időre persze biztosan nagyon jó elvonulni a világtól és önmagába szállni, valami ilyesmiről szólt az Ízek, imák, szerelmek c. könyv (film) is. De aztán, ha megtalálta a választ, az elvonulást jó abbahagyni.
Ha valaki pusztán menekül egy számára rossznak tartott környezetből, akkor belül viszi magával mindazt, amit otthagyott. A megoldás nem a menekülés, hanem az elfordulás, és egy jónak való helykészítés, amihez a körülményeken nem kell változtatni semmit.
Mit mond az exmodell? "Elmondása szerint a modellszakma az ürességről, képmutatásról szól, egy olyan társadalmat szolgál ki, amelyben az ellenértékek kerülnek felszínre: a kábítószer, a szexuális erkölcstelenség, a hazugság. Mindezek ellenére a modellkedést nem tartja gonosznak, de örülne neki, ha inkább a női méltóságról szólna, nem pedig márkák védjegyévé alakítaná a nőket, nem csupán kihasználná őket különböző kereskedelmi célokból."
Hol van ebben egy fél szó is Istenről, Jézusról, megtérésről? Érdekli egyáltalán? Kizárólag arról beszél, amit otthagyott. Megmenekült a lelke? Hát nem hinném.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.06.29. 14:26:47

@béla a görög:

Talán éppen azoknak a kétbites egysejtűeknek a világát akarja elhagyni, és magasabb szinten folytatni a sajátját, akik szerint lelki élet, lelki fejlődés, a saját életed magas szintű megélése ostobaság, HISZEN mi lehet nagyobb boldogság annál, mi lehet az életedben fontosabb cél, mint hogy ÁLLATI MÓDON üzekedj egy jót, a lehető legnagyobb gyakorisággal :)

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.06.29. 14:32:53

@annamanna:

Mit mond az exmodell?

Azt mondja, amit meg lehet jelentetni a bulvárújságokban. Amit képesek felfogni és megérteni az olvasók.

Szerinted okos dolog lenne, ha egy bulvárújság kérdésére nagyívű okfejtést adna elő Jézusról, megtérésről, a világi hiúságoktól és bűnöktől való elfordulásról?

A nyavalyát.

Kedvesen, és az olvasók számára érthető példákkal szemléltetve magyarázta meg a döntése okát.

annamanna 2014.06.29. 14:34:40

@Ad Dio: hát persze, Nietzsche is túl került jón és rosszon. Ott vár a hatalom, ugyebár. Hajrá, előre, menj csak a nietzschei úton. Csak bátran, nem kell félni semmitől.... :P
"Bátorság, nyújtott kéz... és közben egy aljas a falnak vezet!"

annamanna 2014.06.29. 14:36:42

@polyvinyl: igen, okos dolog lett volna.
És igen, igaz, hogy az volt a döntése oka, amiről beszélt.
És NEM AZ, hogy megtért, és hirtelen Jézus lenne számára a legfontosabb. Ha így történt volna, nem kellett volna zárdába vonulnia.
Csak valami normális munkát vállalnia.... Hm.

annamanna 2014.06.29. 14:59:39

Ezzel nem azt mondom, hogy a szerzetesi életforma hülyeség. Csak a menekülésnek nincs haszna. Aki nem menekülés miatt válik szerzetessé, az a világban szerzetesként is nagyon erőteljes hatást képes kifejteni, szóval nem nyeli el egy kolostor. (pl. Assissi Ferenc, Teréz anya, Böjte Csaba, Molnár Mária református nővér, aki a pápuák közé ment missziózni és a japánok lőtték le a 2. vh-ban stb). mindennapi.hu/cikk/kultura/kannibalok-kozt-halt-meg-a-magyar-misszionariusno/2011-09-10/7183

kalandozomagyar 2014.06.29. 15:21:02

@polyvinyl: "Meséld már el, hogy az átlagnő számára mi az "anyaságban" az a felemelő, magasztos dolog, ami miatt kevesebb lesz, ha nem próbálja!"

Kérdezz meg egy anyát, mondjuk a sajátodat, majd elmeséli.

Ad Dio 2014.06.29. 16:17:41

@annamanna:

Nem hiszem hogy megértettél. Forgasd kicsit még amit írtam, hátha kinyílik.

Ad Dio 2014.06.29. 16:26:35

@annamanna:

Minden szavad mögött ott van egy képzet: hogy Te személyesen tudod mi az ember, hogy annak milyennek kell lennie, hogy kell élnie stb, így úgy véled meg tudod mondani azt is, hogy mi a menekülés (mondjuk az "igazi emberség" elől)és mi nem.

Szerintem reflektálj erre az álláspontodra. Nem hiszem hogy akár Te, akár bárki más tudná mi az "embernek lenni". Még a saját emberségünket is milyen nehéz körvonalazni, nemhogy megmondani más életéről a tuttit. Nemde?

Számomra a történelem azt mondatja, hogy ilyen és olyan szerzetesi életek is voltak. Volt akinek a "menekülés" (vagyis kivonulás egy felesleges dolgokkal teletűzdelt valóságból egy lecsupasztott létbe) valóban megmentette a lelkét (jelentsen ez bármit is). Volt aki a társadalom remetéje lett és persze olyan is akadt aki egy életen át futott a saját démonjai elől (és alkalmasint ezalatt a vesszőfutás alatt olyan irodalmi munkásságot hozott létre, ami azóta is sok embernek segít a világ és önmagok megértésében/elfogásában).

Óvakodnék hát az ítélkezésektől...

Ad Dio 2014.06.29. 16:29:31

@annamanna:

Próbáltál már bulvár újságnak interjút adni? Meg lennél lepve hogy abból amit elmondtál mi kerül a magazin hasábjaira :-D.

A bulvárlapba bulvár anyag kerül. Lehet beszélt a lány hitről, Jézusról, megtérésről, csak azt a t.szerk egy mozdulattal kivágta a francba. Köllakutyának alapon.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.06.29. 16:41:41

@kalandozomagyar:

"Kérdezz meg egy anyát, mondjuk a sajátodat, majd elmeséli."

Tehát te magad se tudod megmondani. Ugye?

De vered a csalánt más farkával, és kérsz számon másokon korholó stílusban olyasmit, ami mellett nincsenek érveid. Ugye?

annamanna 2014.06.29. 16:41:55

@Ad Dio: én is ezeket mondanám, ha nem lenne normális érvem. :)
Mi az ember, jaj, mi is az ember, meg az emberség, blablabla.
Majd ha átéled, megtudod! Addig meg elég Nietzsche bölcsessége.

Ad Dio 2014.06.29. 16:56:05

@annamanna:

Nem kell egyetértenünk, de nem ártana ha azért megértenénk egymást. ugyanis amig nem értjük egymást, amíg ugye azt sem tudjuk hogy egyetértünk-e :-).

Kérlek forgasd még kicsit amit mondtam, szerintem megérted amiről beszélni szeretnék.

Túl hamar ítélsz és az előítéleteid nagyon megnehezítik hogy megértsd amit a másik mondani akar.

annamanna 2014.06.29. 17:03:06

@Ad Dio: Ilyeneket szerintem fölösleges írnod, amíg nem tudod bebizonyítani, hogy Nietzschének miért van igaza.

Ad Dio 2014.06.29. 17:46:44

@annamanna:

Látod, épp erről van szó. Egyetlen szóval sem érveltem Nietzsche igaza mellett. A kontextus alapján, egyértelmű, hogy ironikusan idéztem be őt, mint a modern ateizmus egyik emblematikus képviselőjét.

Röviden: az ateizmus ismeretelméletileg épp olyan hit, mint a teizmus. A szkepszis dupla vagy semmi mutatvány: vagy abszolút, vagy semmilyen. Az abszolút szkepszis viszont nem kimondható, mert a kimondása már maga is igazságigényű és ha nincs igaz, hamis, jó, rossz, akkor ugyebár...

Az utolsó (vagy első?) szó jogán minden gondolat "hit", abban az értelemben, hogy az igazság (jelentsen ez bármit) igényével lép fel.

Lehet hogy mégiscsak mellément a korai ítélet?...

egysmás 2014.06.29. 18:00:41

@Ad Dio: ismeretelméletileg azt mondani, hogy nem kerijg egy szaros bádogbili a Jupiter körül pont olyan hit, mint az ateizmus.
Azt állítani, hogy kering, ismerezelméletileg pedig pont olyan, mint az istenhit.

Ad Dio 2014.06.29. 18:07:30

@egysmás:

Nem.

A kérdés ugyanis az, hogy lehetséges-e a tárgyról információt szerezni?

A Jupiter körül keringő objektumok vizsgálhatóak, így viszonylagos pontossággal megállapítható, hogy kering-e arrafelé fécesszel szennyezett fém éjjeliedény, avagy sem.

Isten létezéséről semmiféle ilyen jellegű információnk nincs. Két dolgot tehetünk: elfogadjuk hogy nincs információnk és agnosztikus álláspontra helyezkedünk: nem eldönthető ez a kérdés. Pont. A másik lehetőség az, hogy egy hitet építünk ki. Hisszük hogy van Isten, vagy hisszük hogy nincs.

egysmás 2014.06.29. 18:27:37

@Ad Dio: Oh, ha nincs, mert nem is lehet információnk isten létezéséről, akkor ismeretelméletileg nem ugyanaz hinni Istenben, mint kijelenteni, hogy nincs Isten, hiszen ha nincs _hatása_ Istennek, akkor annak a létezésének nincs relevanciája.

annamanna 2014.06.29. 18:35:32

@Ad Dio: nem tűnt ironikus beidézésnek ez: "(valójában "igazság" is csak addig van amíg ki nem mondatik az ő világképe - onnantól túl kerülünk jón és rosszon, igazon és hamison :-D )." - nem mintha világos lenne, mit kell érteni az alatt, hogy "amíg ki nem mondatik az ő világképe", de az nem irónia, hogy "valójában "igazság" is csak addig van amíg..." - mostanában mindenki, akinek nincs igaza, arra hivatkozik, hogy csak ironizált. Talán valami új ötlettel kéne előállni, mert ez unalmas.

"Az utolsó (vagy első?) szó jogán minden gondolat "hit", abban az értelemben, hogy az igazság (jelentsen ez bármit) igényével lép fel." - nézd, nem kell ezt ennyire túlbonyolítani. Elég annyit állítani, hogy a világról közvetlen tapasztalat nem szerezhető, a világ közvetlenül nem ismerhető meg, mert mindaz, amit a világból az ember megismer, az valójában az, amit a tudata feldolgoz.
Tehát hiába látsz a szemeddel és fogsz meg a kezeddel pl. egy faágat, azt akkor sem közvetlenül ismered meg, csak annyira, amennyi a faágból a tudatodban lecsapódik, többet nem. Tehát objektív valóság senki számára nem létezik, egészen lehetetlen erről beszélni, csak szubjektív valóság van a számomra, csak annyi, amennyit az objektív valóságból a tudatom be tud fogadni és fel tud dolgozni. Bármi, amit a valósággal kapcsolatban kijelenthetek, az olyan szempontból valóban "hit", hogy nem a valóságról beszélek, amit nem ismerhetek, hanem annak a tudatomban megjelenő MODELLJÉRŐL. Egy olyan eszköz (a nyelv) segítségével, ami már ÖNMAGÁBAN sem képes tükrözni a valódi valóságot, csupán szimbolizálni képes azt. Egy másik ember kijelentéséből is csak annyit fogok fel, amennyi illeszkedik az én fejemben levő valóságmodellhez. Tehát egy beszélgetés vagy vita nem a valóságról folyik, hanem valóságmodellekről, szimbolikus eszközök segítségével.
A Biblia maga is csupán egy modell, nem a teljes valóság maga.
Ilyen szempontból a szkepszisnek van értelme, de valóban igaz volna, hogy semmi (így Isten sem) megismerhető?
Nem igaz, mert ezekkel a valóságmodellekkel nagyon is jól elboldogulunk, az élet minden szempontból élhető és fenntartható úgy, hogy a valóságot csak részlegesen, modellszinten ismerjük meg.
Egy valóságmodellnek egészen addig van létjogosultsága, amíg működik. Amint nem működik, a modellt át kell írni (paradigmaváltás), és azt működtetni addig, amíg esetleg arról is ki nem derül, hogy nem működik.
A Biblia, mint Istennek valamiféle modellje, működőképes?
Próbáld ki! Ha kipróbálod, megtudod.
Ugyanez érvényes bármiféle valóságmodellre. Vajon működőképes a kvantumelmélet vagy nem? Ki kell próbálni! Ha működik, akkor igaz, ha nem működik, akkor nem igaz.
Az nem elégséges érv a kvantumelmélet ellen, hogy az nem a valóság, csak egy hit, meg csak egy modell, meg nem eldönthető. El lehet dönteni, éppenúgy, ahogy Isten létéről vagy nemlétéről is meg lehet bizonyosodni a modell, tehát a Biblia alapján.

Ad Dio 2014.06.29. 18:39:50

@egysmás:

Nem.

Ugyanis azt állítani, hogy "nincs Isten", egy igaz kijelentés akar lenni olyan témáról, amiről nem szerezhető információ. Mivel nem támasztható alá tapasztalatilag, ez egy hit.

Lehet azt mondani, hogy a kérdésnek számomra nincs relevanciája (agnosztikus álláspont egyik formája), de nem lehet "megválaszolni" a kérdést, csak valamiféle hit alapján (hiszem isten létét, vagy hiszem a nemlétét).

Isten hatása megint csak hit alapú dolog. A hívők ugyanis nem azt állítják, hogy Istenről semmiféle közvetett információ nem szerezhető, hisz ők a közvetlenül megtapasztalható dolgokat Isten teremtésének tartják. Így természetesen azt állítják, hogy Isten "hatása" tapasztalható, de nem Ő maga, a maga valójában. Ez természetesen hit alapú érvelés.

Az érvelés inverze az ateista hit, ami azt állítja, hogy a dolgok nem Isten teremtményei, ergo Istennek nincs semmiféle hatása. Ezt természetesen megint csak nem valamiféle tapasztalatra alapozzák, hanem így hiszik. Ez is egy hit.

annamanna 2014.06.29. 18:45:07

@egysmás: el kell dönteni, pontosan milyen hatásokat feltételezel, milyen hatásokat vársz el, ha elvársz egyáltalán valamit. Ugyanis az nem biztos, hogy ha az elvárás nem működik, akkor "a létezésnek nincs relevanciája".
Isten létének vagy nemlétének kérdéséről szerintem a legkönnyebb úgy megbizonyosodni, hogy valaki nekiáll és elolvassa a Bibliát. Persze nem csak szerintem vagy így, maga Jézus ezt mondta: "Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad."

egysmás 2014.06.29. 18:47:25

@Ad Dio: Amikor arról beszél a gyerek, hogy egy szörny van az ágya alatt akkor onnan tudod, hogy nincs is ott szörny, hogy még soha senkit nem vitt/evett/támadott meg egyetlen ágyalatti szörny sem.
A szörny = szörny hatása (támadás, megevés, elvivés)
A te elméleted szerint azt kijelenteni, hogy nincs szörny, csak azért, mert még soha nem éreztette hatását, csak egy hit.

Istennel is ugyanígy van az ember: soha semmi hatását nem látta, tehát kijelenti, hogy nincs is.
Mint a gyerek ágyalatti szörnye.

Ad Dio 2014.06.29. 18:52:24

@annamanna:

"mostanában mindenki, akinek nincs igaza, arra hivatkozik, hogy csak ironizált. Talán valami új ötlettel kéne előállni, mert ez unalmas."

Kibontom Neked ezt a rébuszt. Bár a hsz-od második fele alapján szerintem ha 2 percet szántál volna rá, simán megoldod ezt Te is.

":-)"

Smiley. Így szoktunk kezdeni valamit, ami vicces és/vagy irónikus.

"Tévedsz, mert mindenki más téved, csak neki van igaza"

Mint minden fanatikus hívő, az egyedüli igazság igényével lép fel olyan kérdésben, ami valójában hiten alapul.

"(valójában "igazság" is csak addig van amíg ki nem mondatik az ő világképe - onnantól túl kerülünk jón és rosszon, igazon és hamison :-D )."

A modern ateizmus nagyon sokszor vegyül a szkepszis különféle formáival, amik szélsőséges relativizmust eredményeznek. Itt jön a képbe Nietzsche és a jón és rosszon túli világ. Abban igaza van a gondolatmenetnek, hogy ha nincs abszolút alap, akkor a jó és rossz, igaz és hamis definiálhatatlanná válik, azonban - és itt a csavar :-) - sajnos a szkepszis önfelszámoló. Nem tudod kimondani hogy nincs igazság, anélkül hogy ezt a kijelentést igaznak ne tarts. Így az a vicces helyzet adódik, hogy azt kell mondania, hogy nincs igazság, kivéve azt az egyet (vagyis kettőt :-) ), hogy nincs igazság :-DDDD

Na ennyi volt. De tényleg nem volt ez annnnnnyira elrejtve. Pici időt szánj már a dologra és akkor nem lősz mellé.

Ad Dio 2014.06.29. 18:56:04

@egysmás:

"Istennel is ugyanígy van az ember: soha semmi hatását nem látta, tehát kijelenti, hogy nincs is."

Te ezt hiszed, más meg azt hiszi, hogy MINDEN Isten hatása. Melyiknek van igaza? Hogy ellenőrzöd? Milyen mérés/megfigyelés vezet el a kérdés megválaszolásához?

Nincs gond az ateizmussal, csak észben kell tartani, hogy ez egy hit.

Az ágy alatti szörny ugyanaz az eset mint a Jupiter körül keringő bili: ellenőrizhető, verifikálható. Így semmiben sem hasonlít Isten létezésének kérésére.

Ad Dio 2014.06.29. 18:59:32

@annamanna:

Gondolatmeneted a gondolat elsőségével kapcsolatban nagyon erős. Majdnem egyetértek vele. A probléma ott van, hogy azt állítod, hogy a szubjektív világunk "modellszerű". Ez sajnos azonban csak akkor lehetne állítani, ha össze tudnánk vetni a valóságot és a gondolati valóságunkat. Ez elvileg lehetetlen, így ezt nem tudjuk biztosan állítani, maximum feltételezni. hinni ha úgy tetszik :-).

De ettől eltekintve csillagos ötös.

egysmás 2014.06.29. 19:06:54

@Ad Dio: Minden Isten hatása? Ezek szerint, ha gyufát gyújtok, Istent használom, ha PLC-t programozok, Istent használom, ha tönkre megy a fék az autóban, az Isten volt, és nem a karbantartás hiánya.

Ennek nincs értelme.

@annamanna: Isten a csoda. Ha nincs csoda, nincs Isten.
Márpedig csoda _nincs_.

Ad Dio 2014.06.29. 19:15:25

@egysmás:

Nem :-).

Amikor a gyufát használod, Isten egyik teremtményét használod.

Tágabban értve: az istenhívők azt állítják, hogy a világ Isten teremtménye. Így MINDEN ami benne van Isten hatására van. Picit filozofikusabb hajlamú istenhívók úgy szoktak káromkodni, hogy Isten minden létalapja.

Azt gondolni, hogy a világon minden Isten teremtménye, éppen annyira "értelmes", mint azt hinni, hogy ez nem így van.

Ad Dio 2014.06.29. 19:19:16

@egysmás:

"Isten a csoda. Ha nincs csoda, nincs Isten.
Márpedig csoda _nincs_."

Szokratesz szerint a filozófia a csodálkozással veszi kezdetét. A filozófia ebben az értelemben a reflexiót, a rákérdezés aktusát jelenti. Azt a pontot, ahol tudatosul, hogy a világ nem magától értetődő. Azt a pillanatot, amikor az ember észreveszi a létezését :-). Ha ez nem "csoda" egy amúgy merőben mennyiségi összefüggésekből és törvényszerűségekből felépülő világban, akkor semmi nem az :-D.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.29. 20:42:41

@Ad Dio:

Egysmással volt már pár vitám az istenhitről meg arról, hogy az ateizmus is csak egy hit. Ő ezt nem fogadja el, sőt még matematikai bizonyítékot is igért Isten nemlétére.

Elismerem, lehet, nem ő volt, hanem egy hit(etlen)társa.

Na de mindegy is, egy büszke ateista, minden igaz tudója természetesen nem hajlandó elismerni, hogy ő is csak HISZI, hogy nincs Isten. Persze te nálam sokkal jobban érvelsz, de ne hidd, hogy meg tudod győzni - bár azt hiszem, ez nem is szándékod.

Ami Isten megtapasztalását illeti, elő szokták hozni azt az érvet, hogy kísérletek szerint az imádság nem hatásos: állítólag megkértek hívőket, hogy imádkozzanak egyes betegekért, míg másokért senki nem imádkozott, s a végén nem volt különbség a két csoport gyógyulási eredményei között.

Ez az érv abból a sebből vérzik, hogy feltételezi, hogy túl lehet járni Isten eszén. Ha ui. Isten nem akar _közvetlenül_ megmutatkozni az embernek - és ez elég nyilvánvaló -, akkor ne gondolja bárki is, hogy a mindentudó és mindenható Isten nem veszi észre a kísérletet és nem tudja úgy módosítani az eredményt, hogy ne lehessen kimutatni a létét.

(Olvastam valahol egy könyvet, sajnos nem emlékszem a címére, amelyben a szerző kizárólag játékelméleti alapon kimutatta, hogy Isten "jobban jár" azzal, ha nem mutatja meg magát közvetlenül. Sajnos már az okfejtés menetére sem emlékszem.)

Egy másik érv az, hogy a hívők között semmivel nem kisebb a bűnözés, mint a nemhívők között. Sőt egyesek szerint a hívők között egyenesen magasabb a bűnözési ráta. Ez persze azt a tényt nem veszi figyelembe, hogy sok bűnöző éppen a börtönben tér meg, de a bűn elkövetésekor még nemhívő volt.

kalandozomagyar 2014.06.29. 21:33:32

@polyvinyl: "Tehát te magad se tudod megmondani. Ugye?

De vered a csalánt más farkával, és kérsz számon másokon korholó stílusban olyasmit, ami mellett nincsenek érveid. Ugye?"

Saját tapasztalatból azt tudom milyen apának lenni. Ezt nem adnám semmiért.

A feleségem, édesanyám, nagyanyáim elmondása alapján azt is milyen anyának lenni. Szóval vannak, csak szerintem jobban jársz, ha közvetlenül egy anya mesél neked, mintha én közvetett információkat.

Amúgy ha számodra ilyen a korholó stlus, akkor téged valszeg sosem szidtak le rendesen. Talán ezért is lett ilyen jó a modorod...

S talán ezért nem látod, ha valaki véleményt nyilvánít...

Ad Dio 2014.06.29. 22:59:11

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Az a tapasztalatom, hogy sokaknál az ateizmus nem más, mint hatalmi kérdés. Azért nem hisz, mert önmagánál "hatalmasabb" erőt nem szeretne feltételezni, mert annak alá kellene rendelődnie. Sokan sok okosat mondtak már a témában a helytelen (sérült, hiányzó) apa-képtől kezdve a 20.sz-ig tartó lázadási hullámig bezárólag.

Én nem nagyon értek ehhez. Viszont annyit felfogtam mindebből, hogy a gondolatainkat, hitünket egy sereg olyan tényező is befolyásolja, amire nem vagy csak nagyon nehezen tudunk reflektálni. Ez a tudás arra késztet, hogy igyekezzek toleránsnak lenni mindenki hitével szemben. Akkor is, ha az ellentmond az értelemnek, mint pl. jelen esetben Egysmás ateizmusában.

Preo 2014.06.30. 11:59:09

Ugyan mért ne menekülhetne valaki a világ kísértései és üressége elől akár apácazárdába? Ha nem neki való, a novíciátus végére úgyis kiderül.

Aki meg még csak nem is érti, hogy miről szól a szerzetesség, milyen alapon pofázik bele a más ember saját életéről való döntéseibe?

Neked ugatok nem a házat őrzöm 2014.06.30. 16:22:59

@Preo: Ha valaki fellapozza a szentek életét akkor rájön, hogy bizony a szentek sem voltak mindig szentélető fiatalalok.
Kezdem mindjárt a saját védő szentemmel: szent Ilonával, akiről azt irják -nyomdaképesen - hogy egy dalmáciai kocsmában volt pincérnő, amikor megismerkedett későbbi élettársával - mert azért még ő sem vetemedett arra, hogy feleségól vegye- igaz balkézi gyermekük később római császár lett, igy a kedves mamának volt miből a szentföldre utazni, hogy Krisztus ereklyéi után kutasson, és ezzel jóvá tegye ifjukori botlásait.
Aquinoi Szent Támásról, megy Loyolai Szent Ignácról is lehetne írni, és akkor az ifju Szent Ferencről már ne is szóljak.
De ne menjünk olyan messze: Schlachta Margit sem élt mindig zárdaszűzi életet, de aztán megváltoztak a dolgok.
Fiatalon legtöbbünk nem rendelkezik a megfelelő életbölcsességgel, de ha szerencséje van akkor később rájön.
Mások meg hülyén halnak meg.
Van ilyen.

Preo 2014.06.30. 17:34:32

@Neked ugatok nem a házat őrzöm: Pontosan így van. Ide lehetne hozni még Szent Ágostont is.

annamanna 2014.07.01. 00:16:17

@Preo: "Aki meg még csak nem is érti, hogy miről szól a szerzetesség, milyen alapon pofázik bele a más ember saját életéről való döntéseibe?"
Te érted?
A szövegedből kiindulva biztosan nem, de azért okozhatsz pozitív csalódást. :)

annamanna 2014.07.01. 01:30:41

@Ad Dio: Ez volt egymás után az a beszélgetés, ami téged nevetésre ingerelt:
"Beteg dolog olyasmire feltenni az életet aminek a valóságossága finoman szólva is kérdéses. Különösen igaz ez az olyan vallásokra, amik leginkább azért terjedtek el a világban, mert követőik a leghatékonyabb tömeggyilkosok."
"mind ezt tesszük, pajti"
":-)

Tévedsz, mert mindenki más téved, csak neki van igaza (valójában "igazság" is csak addig van amíg ki nem mondatik az ő világképe - onnantól túl kerülünk jón és rosszon, igazon és hamison :-D )."

Akárhogy is magyarázod, nem ironizáltál az előtted szólókon, hanem egyetértően nevettél.
Ha ironikus akartál volna lenni, azt közvetlenül az első hozzászólónak címezted volna, úgy, hogy kivehető lett volna a szövegből az irónia. Amiből nem érződik az irónia, abban nincs irónia. Az iróniához nem elégséges, sőt egyáltalán nem szükséges a smiley-jel. A humor, irónia, gúny, élcelődés, bármi akkor hat, ha éle van. Egy szimpla smiley-nak nincs semmiféle éle. A smiley csak azt jelzi, hogy neked TETSZETT az, amire reagálsz. Azt NEM JELZI, hogy gúnyolódsz rajta.
Itt van mutatóba egy csokor ironikus mondat: www.meszaros-rodrigo.hu/idezet/1rows.htm
Az viszont igaz, hogy aki bántóan beszél és azt mondja, csak vicceltem, az KOMOLYAN gondolta, amit mondott.
Ez az első kijelentés, amit smiley-val kommentáltál: "Beteg dolog olyasmire feltenni az életet aminek a valóságossága finoman szólva is kérdéses. Különösen igaz ez az olyan vallásokra, amik leginkább azért terjedtek el a világban, mert követőik a leghatékonyabb tömeggyilkosok."
Nézd, ez valóban igaz egy (vagy több) vallásra. Nem a kereszténységre. Amire igaz, azt nevezzük mondjuk gnoszticizmusnak.

"(valójában "igazság" is csak addig van amíg ki nem mondatik az ő világképe - onnantól túl kerülünk jón és rosszon, igazon és hamison :-D )."
Ere nem volt magyarázat az, amit írtál. Erre kérdeztem rá: "nem mintha világos lenne, mit kell érteni az alatt, hogy "amíg ki nem mondatik az ő világképe"" Tehát mit jelent az, hogy "kimondatik a világképe"? Erre nem válasz az, amit adtál. Van értelme ennek a tagmondatnak? Kimondatik a világkép? Az mit jelent?

"Nem tudod kimondani hogy nincs igazság, anélkül hogy ezt a kijelentést igaznak ne tarts. Így az a vicces helyzet adódik, hogy azt kell mondania, hogy nincs igazság, kivéve azt az egyet (vagyis kettőt :-) ), hogy nincs igazság :-DDDD"
De ki tudja mondani azt, hogy "nem érdekel". És erre mit lépsz?
Az igazi tagadás nem az, hogy valami nincs, hanem hogy "Nem érdekel. Tökmindegy. Nem tudom, és nem is akarom tudni." Az igazi tagadás nem a lázadás, hanem a közöny.
Nem olvastam Nietzsche művét, nem is fogom elolvasni, de szvsz a "túl jón és rosszon" nem azt jelentheti, hogy nincs igazság, hanem hogy nem érdekel, van-e igazság. Nem érdekel, nincs közöm hozzá, nem akarok tudni róla. Még csak annyira sem érdekel, hogy tagadjam. Túl vagyok rajta, unalmas, más izgat.

"Ez sajnos azonban csak akkor lehetne állítani, ha össze tudnánk vetni a valóságot és a gondolati valóságunkat. Ez elvileg lehetetlen, így ezt nem tudjuk biztosan állítani, maximum feltételezni. hinni ha úgy tetszik :-)."
Először is kösz az értékelést, "csillagos ötöst".
Másodszor nem lehetetlen, mert mint mondtam, bármi, amit csak elgondolunk vagy kimondunk, a valóság modellje. (Tehát Renée Magritte-nak nem volt igaza, amikor azt írta a képére, hogy "Ceci n est pas une pipe", mert de az, hiszen a "pipe" csupán egy betű- vagy hangsor, és bármi, amit ezzel a hang- vagy betűsorral jelölni lehet, az bizony "pipe".)
Ha így állunk, akkor ahhoz, hogy élni tudjunk, működő modellekre van szükségünk. Tehát minden modellről el kell tudnuk dönteni, hogy működik-e vagy sem.
A szolipszizmus is egy valóságmodell. Működik? Akik ebben hisznek, bűnözők vagy őrültek. Működik az életük? Nem működik. Működőképes modell a szolipszizmus? Nem az.
Pontosabban van, amihez elengedhetetlen elméleti alapvetés - a mágiához.
A mágia és a vallás között ugyanis az a legalapvetőbb különbség, hogy a mágia azt mondja - én mozgatom a dolgokat, én irányítom, az én akaratom érvényesül;
a vallás ilyent soha nem mond, a vallás mindig feltételez egy objektív külső valóságot, a szubjektumtól elkülönülő szellemi hatalmat.

A mágia tulajdonképpen nagyfokú kontrolligény. Mi az oka? Nyilvánvalóan ugyanaz, mint a pszichés kontrolligénynek, azaz uralkodási- vagy hatalommániának.
A kiszolgáltatottságtól, tehetetlenségtől való félelem.
A tehetetlenség élménye és az irányítási mánia ugyanannak a lelkiállapotnak a megnyilvánulása. Valaki minél tehetetlenebb, annál nagyobb az igénye a mágikus kontrollra, és fordítva - valaki minél inkább beleéli magát a külvilág kontrolljába, annál tehetetlenebbé válik.
www.youtube.com/watch?v=GGkSu3CEqt0 - ez egy hosszú, de nagyon érdekes videó arról, hogy az ufóészlelések szorosan összefüggnek az okkult fertőzéssel és a tehetetlenséggel.
Pszichésen pedig tipikusan ilyen a "fölfelé nyal, lefelé tapos" karakter.

annamanna 2014.07.01. 02:20:13

Mondjuk legyen két ember, akiken keresztül prosztó, hétköznapi módon lehet látni a különbséget aközött, hogy csak én számítok, vagy mások is számítanak:
www.youtube.com/watch?v=99WgR24jWcw
www.youtube.com/watch?v=Ztg3aGzFEQE (6:17-től különösen érdekes).
Működik az a mentalitás, hogy csak én számítok? Nem működik, mert a külvilág iránti közöny és nemtörődömség az "én"-t is felszámolja, az "én" felé is nemtörődöm.
Mi a második ember titka? Szerintem az önuralom.
Az önuralom az, ami megszabadít a tehetetlenségtől és a mágikus hatalmi vágytól, kontrolligénytől is. Ettől még nem kell lemondani a vezető szerepről; de ebben az esetben a vezető szerep = felelősség, és nem zsarnokoskodás, elnyomás, kizsákmányolás, agresszió, terrorizmus.
Ha a vezető szerep elnyomásról szól, ott mindig mágikus gondolkodás és tehetetlenség van a háttérben.

annamanna 2014.07.01. 02:38:24

@egysmás: Értem, tehát Isten releváns megnyilvánulása a csoda. És mi a csoda? Mi az, amit te csodának (és Isten releváns megnyilvánulásának) tartasz?
Emlékeztetnélek, hogy azt írtam: nem biztos, hogy az elvárás működik. Jézus ezt mondta: "Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad."
Tehát nem biztos, hogy ha te csodát tapasztalsz, azt feltétlenül Isten releváns megnyilvánulásaként fogod értelmezni.
Mondok egy példát - egyszer imádkoztam egy multiplex sclerosisban szenvedő tornatanárnőért (mások is imádkoztak érte). Addigra már több százezer ft-ot költött a családja a gyógyszerekre, csak botokkal tudott járni, reszketett. Meggyógyult, évekkel később, amikor visszakérdeztem, nem volt semmi baja, a betegsége nem tért vissza. Elmeséltem egy orvosnak, azt mondta, lehetetlen.
Ez téged eléggé meggyőz?
Mert szerintem nem. Ezer kifogást lehet találni, a szervezet öngyógyulása stb, és nem fogod Isten releváns megnyilvánulásának tartani, mert nem akarod.
Ha meg akarod találni Istent, nem fogsz feltételeket állítani.
Isten nem az, aki úgy ugrál, ahogy te fütyülsz. "Ahhoz másik madám kell." - hogy egy klasszikust idézzek.

annamanna 2014.07.01. 03:01:47

@Ad Dio: "Amikor a gyufát használod, Isten egyik teremtményét használod."
Irinyi József az Isten?

"Így MINDEN ami benne van Isten hatására van."
Persze, például adott észt, hogy használd. Nem fogja helyetted megcsinálni azt, amit te is meg tudsz tenni. Például nem fog gyufát gyártani.

"egy amúgy merőben mennyiségi összefüggésekből és törvényszerűségekből felépülő világban, akkor semmi nem az :-D."
Hm, érdekes elszólás.
A mennyiségi összefüggés feltételezi az analízist, a komplex megbontását, azaz a "diaboloszt".
Péld 23,7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
Dávid népszámlálásának büntetése - döghalál
Jel 7,9 Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;
Jel 13,18 Itt van a bölcseség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.

A világra egyáltalán nem igaz, hogy merőben mennyiségi összefüggésekből állna. Aki ezt képzeli, téved.
Mt 27,9 Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek,

Van ára Jézus Krisztusnak? Meg lehet becsülni mennyiségileg? Voltak, akik képesek voltak rá, és azt mondták: 30 ezüstöt ér!
Igazuk volt vagy tévedtek?
A mennyiségi összefüggés a pénzrendszer alapja. Van realitása? Nincs.

Valaki azt mondta, az anyja megtanította egy bölcsességre: "Fiam, jegyezd meg, az ELÉG több, mint a sok!"
Milyen mennyiségi összefüggés van az elég és a sok között?

"Az a tapasztalatom, hogy sokaknál az ateizmus nem más, mint hatalmi kérdés."
Szerintem a mágia a hatalmi kérdés. Létezik ateista mágia? Bizonyára.
Létezik ateista, aki nem akar másokat manipulálni? Bizonyára.
Létezik mágiát gyakorló, aki nem akar másokat manipulálni? Ki van csukva.

Ad Dio 2014.07.01. 07:42:12

@annamanna:

""Amikor a gyufát használod, Isten egyik teremtményét használod."
Irinyi József az Isten?"

Nem :-). Hitem szerint a világot Isten teremtette. A világ része a foszfor, a fa ezek össze tulajdonságával. Az ember - szintén hitem szerint - szintén Isten teremtménye, de különleges módon természete valamiképpen hasonló a Teremtőjéhez. Amennyiben szabad a döntésében. Ezzel a szabadságával részt vesz a teremtés művének építésében ld gyufa :-D.

Ad Dio 2014.07.01. 07:49:16

@annamanna:

"A világra egyáltalán nem igaz, hogy merőben mennyiségi összefüggésekből állna. Aki ezt képzeli, téved."

Lehetséges hogy így van. De egyelőre a modern világkép alapján azért nagyon is úgy tűnik, hogy a világot egész sikeresen le lehet írni törvényszerűségekkel, képletekkel, merőben kauzális összefüggésekkel. Legalábbis egy jó részét.

Az ember bizonyos értelemben kicsit kilóg ebből. Úgy tűnik rendelkezik bizonyos fokú szabadsággal, ami mentén néha nehezen prognosztizálható módon cselekszik.

Ad Dio 2014.07.01. 08:16:02

@annamanna:

"Másodszor nem lehetetlen, mert mint mondtam, bármi, amit csak elgondolunk vagy kimondunk, a valóság modellje."

Sajnos attól mert "mint mondod" még nem lesz feltétlenül igaz.

Ismeretelméleti megközelítésben nincs más, mint a gondolatok. Vagyis amivel "találkozok", amit "tapasztalok", azok mindig gondolatok. Felbukkan pl. bennem egy alma vagy egy szék képzete. Az a gondolat van bennem, hogy egy széken ülök és almát eszek. Vagy hogy ennek az almának savanykás íze van. Ezek mind-mind gondolatok formájában vannak jelen. Én a gondolatokkal találkozom és nem magával a "valósággal" (bármit jelentsen is ez). Ezeket a felbukkanó gondolatokat értelmezhetem, rendszerezhetem kedvem szerint. Amit nem tehetek viszont meg, mert erre a rendszer nem ad lehetőséget az az, hogy "összevessem" a gondolataimban megjelenő "tárgyakat", "jelenségeket" "A" valósággal. Ehhez
egy külső nézőpont kellene, ami nincs. Épp ezért nem lehetek biztos benne, hogy az értelmezéseim modell-szerűek, legfeljebb feltételezhetem hogy így van. Hihetem ha úgy tetszik.

Btw nagyon-nagyon kevés dolgot állíthatok "bizonyosan". Az igazság mint megfelelés, vagy mint önellentmondás nélküli cáfolhatatlanság nagyon kevés kijelentésre alkalmazható. A hétköznapjaink igazságai (mint pl. a fizika törvényei) sokkal inkább a működőképesség alapján "igazak". ezek olyan hitek/hitrendszerek, amik azáltal igazak, hogy jól működnek a valóság prognózisára/ az abban való eligazodásra.

Ad Dio 2014.07.01. 08:21:05

"Az igazi tagadás nem az, hogy valami nincs, hanem hogy "Nem érdekel. Tökmindegy. Nem tudom, és nem is akarom tudni." Az igazi tagadás nem a lázadás, hanem a közöny.
Nem olvastam Nietzsche művét, nem is fogom elolvasni, de szvsz a "túl jón és rosszon" nem azt jelentheti, hogy nincs igazság, hanem hogy nem érdekel, van-e igazság. Nem érdekel, nincs közöm hozzá, nem akarok tudni róla. Még csak annyira sem érdekel, hogy tagadjam. Túl vagyok rajta, unalmas, más izgat."

Bizonyos értelemben egyetértek, másban viszont nem.

Az ember kérező, reflektáló létező. Ha van különlegessége, az éppen ez: számára a világ nem egyértelmű. Az abban való eligazodáshoz kéréseket tesz fel. ezek a kérések nem teljesen önkényesek. Van néhány releváns "nagy" kérés, ami minden kultúrában felmerült.

Az ember a maga ember-létét tagadja meg ha ezekre a kérésekre azzal válaszol, hogy "nem érdekel".

Preo 2014.07.01. 08:52:13

@annamanna: Van róla némi elképzelésem, de nem állítom, hogy teljes mélységében értem. Ezzel együtt nem veszem a bátorságot, hogy teljesen felületes információk alapján minősítsem valaki döntését, aki a szerzetességet választja.

Ad Dio 2014.07.01. 09:00:10

@Ad Dio:

+dddddddddddddddddddddddd

Elnézést, de a billentyűm ócska picit.

Ad Dio 2014.07.01. 09:22:46

@annamanna:

"Nem olvastam Nietzsche művét, nem is fogom elolvasni,"

Olvass bele az életművébe nyugodtan. szerintem kiemelkedő. És nem kell vele egyetérteni ettől függetlenül, de meg lehet érteni a gondolatait. Ugye azt hogy nem értesz egyet valakivel, úgy lehet megtudni, ha először megérted az illető gondolatait.

""Az a tapasztalatom, hogy sokaknál az ateizmus nem más, mint hatalmi kérdés."
Szerintem a mágia a hatalmi kérdés. Létezik ateista mágia? Bizonyára.
Létezik ateista, aki nem akar másokat manipulálni? Bizonyára.
Létezik mágiát gyakorló, aki nem akar másokat manipulálni? Ki van csukva."

Helytelenül egyoldalúan értelmezed a "hatalmi kérdés" kifejezést. Ez nem csupán azt jelenti, hogy valaki ki akarja terjeszteni a hatalmát másokra, hogy uralni, kontrollálni akar másokat. A "hatalmi kérdés" tágabb ennél sokkal. Ez alapesetben csak annyit jelent, hogy kinek van ki felett hatalma :-).

Tapasztalatom szerint az ateizmus nagyon sok esetben együtt jár nagyfokú büszkeséggel, öntudatossággal, önérzettel. Ez pedig az egyén önmaga felett gyakorolt hatalmának féltésével jár. Ezek a magukban nem túl negatív érzelmek könnyedén vezetne oda, hogy az egyén ódzkodjon egy magánál nagyobb hatalmat feltételezni. Nem másból, mint túlzott büszkeségből, "vallásos nevén" hübriszből.

A mágia szerintem is a "legyen meg az én akaratom, úgy az égben, mint a földön". Ezen az alapon létezik misztikus és profán mágia is szerintem.

annamanna 2014.07.01. 14:04:14

@Ad Dio: igen, Tolkien is hasonlóan fogalmazott, az ember "másodteremtő". Nyugodtan mondhatja Irinyi, hogy a gyufát ő találta fel, és nem Isten, mert Isten nem tenne ilyet az ember HELYETT. Épp ezért is nehezen észrevehető a léte, hiszen nem fog pelenkázni, cipőt bekötni, ágyba reggelit hozni stb az ember HELYETT. Persze, gondolatokat ihlethet, de abban is biztos vagyok, hogy a tudományos fejlődés eredménye nem az a világ, amit Isten szeretne az ember számára. A tudományos fejlődés eredménye egy olyan világ, amivel az ember védekezik a természet (és közvetve Isten) ellen. Egy olyan világ, amiben Isten nélkül is "boldogul", nincs "kiszolgáltatva" sem a természetnek, sem Istennek.
Az emberi fejlődésnek a földön két útja valósult meg a történelemben.
Az egyik út a törzs. A törzsi társadalmakban nem volt tudományos, technikai fejlődés, nem volt állam, nem volt pénz, adó stb. Ott az egyes egyének fizikai és lelki képességei fejlődtek (tehát az önuralom, hosszútűrés, összetartás, bátorság stb).
A másik út az állami. Az állam elsajátítja az egyének élet- és munkaerejének egy részét, azt a saját céljaira használja, a felhalmozott, koncentrált lehetőségek teszik lehetővé a tudományos, technikai fejlesztéseket (amivel védekezik a természet ellen), a fegyveres és civilizációs fölényt, amivel az elnyomást még tovább terjesztheti a technikailag elmaradott törzsek felé, és az államiságot, mint a "fejlődés útját", fokozatosan az egész világra kiterjesztheti. Ennek az útnak a vége a természet pusztulása és az emberi minőség elkorcsosulása. Minél fejlettebb egy állam, annál korcsabbak a lakói, az emberi minőségük annál gyatrább. Ennek az a következménye, hogy a polgárok még inkább rászorulnak az állam védelmére és irányítására, plusz a természet lepusztulása miatt is még inkább rászorulnak egy mesterséges, technikai környezet védelmére.
Tehát ezt a két utat látom az emberiség történelmében, ami egyértelműen az államiság "pürrhoszi" győzelmét hozta, és eléggé a végén járunk a lehetőségeinek.
Innen már csak a törzs felé lenne kihátrálás, de az valamiféle isteni közbeavatkozás nélkül nem fog menni, mert az államot emberileg nem lehetséges felszámolni.

"De egyelőre a modern világkép alapján azért nagyon is úgy tűnik, hogy a világot egész sikeresen le lehet írni törvényszerűségekkel, képletekkel, merőben kauzális összefüggésekkel. Legalábbis egy jó részét."
Ez a tudományos világkép, ami, mondom, összefügg az állammal és az elnyomással.
A törzsekben nem volt tudományos világkép, de az SZINTÉN egy fejlődési út, az államiság végéről nem tudjuk elképzelni, hogy hová vezet és mivel jár, mivel csak azt ismerjük, amiben élünk. Az biztos, hogy nem az analízisre épül.
Én úgy képzelem, hogy Isten valamiképpen képes a két világképet is "szintetizálni", tehát nem kell elvetni a tudomány eredményeit ahhoz, hogy megértsük, merre vezet a másik út.
Mondok egy példát - a Bibliában a Szent Szellem, az ördög, a démonok, az angyalok, a halál, a pokol, a bűn, a bölcsesség SZEMÉLYEK, "a hegyek és halmok ujjongva énekelnek ti előttetek, és a mező minden fái tapsolnak", a szamár beszél, a madarak Istentől kérik eledelüket stb.
A tudományos világkép alapján ennek semmi értelme sincs, onnan nézve ez egy primitív mese.
Szerintem pedig a világnak egy olyan VALÓS leírása, amire tudományos úton nem lehet eljutni, de attól még IGAZ.
Nem törli el a Püthagorasz-tétel igazát, a kettő EGYÜTT érvényes.
De tudományos úton nem fogok (vagy csak nagyon nehezen fogok) olyan igazságokra eljutni, amikkel beláthatom a Biblia igazát, a szellemi igazságokat, Isten létének valóságosságát, mert a tudomány épp arra épül, hogy MENEKÜLJÖN Istentől. Bár, mivel sok kísérleti eredményt vagy pl. régészeti leletet stb eltitkoltak, csakhogy az istentelenség látszatát fenntarthassák, ezért tulajdonképpen, aki becsületes, akár tudományosan is eljuthat Isten létének belátásáig. Kevesen.

"Sajnos attól mert "mint mondod" még nem lesz feltétlenül igaz."
Persze hogy nem. Minden modell igazságának az a próbája, hogy működik. Pl. a fizika törvényei működnek, tehát jól modellezik a valóságot.
A kérdés, hogy a szolipszizmus, mint valóságmodell, működik-e? Képes vagyok-e működtetni úgy az életemet, hogy csak én létezem, és bármi, amit külvilágnak képzelek, csupán a szubjektumom kivetülése?
Vajon akkor működőképes az életem, ha azt mondom: csupán képzelem, hogy széken ülök és almát eszem, de ezt soha nem tudhatom biztosan; vagy akkor, ha azt mondom: az, hogy széken ülök és almát eszem, tényleg így van, ez a realitás. Nem tudom megismerni a széket, az almát, de még önmagamat sem TELJESEN, de ez nem azt jelenti, hogy ezek a létezők ne lennének VALÓSÁGOS létezők.
Ha csak én léteznék, akkor legalább önmagammal kellene teljesen tisztában lennem, de senki sem ismeri önmagát teljesen. Vagy ha csak én képzelném a külvilágot, akkor arról is olyan információkkal kellene rendelkeznem, amilyennel valójában nem rendelkezem.

annamanna 2014.07.01. 15:09:50

@Ad Dio: Szerintem a szolipszizmus tarthatatlan álláspont, és csak arra jó, hogy a mágiát meg lehessen magyarázni vele. Hiszen ahhoz, hogy a mágiáról azt gondoljam, ÉN működtetem, azt kell gondolnom, hogy képes vagyok valamiféle "isten üzemmódban" létezni. Ha nem ezt gondolnám, akkor azt kellene állítani - a sikeres mágia mögött olyan szellemi lények állnak, akik ENGEM használnak, tehát nem én vagyok az ura a tetteimnek, hanem szolgája vagyok a szellemvilágnak.
A vallás legalább beismeri, hogy az ember a szellemvilág kiszolgáltatottja; nem ő uralja és használja a szellemvilágot, hanem a szellemvilág uralja és használja őt.
A mágia ezt nem ismeri be, kérdés, melyiknek van igaza?

" Az abban való eligazodáshoz kéréseket tesz fel. ezek a kérések nem teljesen önkényesek. Van néhány releváns "nagy" kérés, ami minden kultúrában felmerült.

Az ember a maga ember-létét tagadja meg ha ezekre a kérésekre azzal válaszol, hogy "nem érdekel"."
Igen, ez igaz, kérdezni tudni kell, mert maga a kérdés már meghatározza a válasz irányát, a gondolkodás irányát. Rossz kérdésre rossz válasz adható; hogy jó válaszokra bukkanjunk, jó kérdéseket kell tudnunk feltenni.
Én csak azt mondom, hogy ha felmerül egy kérdés, ami komolyan arra késztetne, hogy elvessem az eddigi gondolatmenetemet, akkor arra csak azt a választ adhatom, hogy "nem érdekel". Ha Isten megkülönbözteti a jót és a rosszat, akkor ahhoz, hogy kikerüljem Istent, azt kell mondanom, hogy nem érdekel, van-e különbség a jó és rossz között, én ezen túl vagyok. Ha azt mondom: nincs különbség, akkor azzal elismerem, hogy van jó és rossz, ráadásul kiteszem magam annak a vitának, ahol bebizonyítják nekem, hogy DE VAN különbség, és be kellene ismernem, hogy helytelen és hamis, amit gondoltam.
Ha azt mondom - nem érdekel, akkor a kérdésről való további vita sem érdekel, és továbbra is igaznak tarthatom azt, amit igaznak tartok, hiszen nem kell vitában megvédenem azt.
Akkor legfeljebb az életem bizonyítja be azt, hogy igazam volt-e vagy sem, és Nietzsche élete elég ékesen árulkodik arról, hogy igaza volt-e.

"Olvass bele az életművébe nyugodtan. szerintem kiemelkedő."
A Tragédia születését olvastam, már jó régen, nem nagyon emlékszem rá. A többire szerintem nem lesz időm, mert ahhoz másokra is időt kéne szánnom, akikre nem tudok.

"A "hatalmi kérdés" tágabb ennél sokkal. Ez alapesetben csak annyit jelent, hogy kinek van ki felett hatalma :-)."
Egy ateista fölött is hatalma van nemszeretem hatalmaknak, pl. rendőrségnek, államnak, törvényeknek, főnököknek. Nem nyer vele semmit, mert azt egy ateista is beláthatja, hogy az élete nem autonóm.

"Ez pedig az egyén önmaga felett gyakorolt hatalmának féltésével jár."
Akinek van önmaga felett hatalma, azt nem kell féltenie, mert az működik és kész. Ez sem olyasmi, ami 100%-os lenne, de amilyen fokra eljutott valaki az önuralomban, az már az övé.
Valaki csak attól félhet, hogy olyan helyzetbe kerül, ahol KIDERÜL, hogy NINCS önmaga felett uralma, tehát olyan helyzetbe kerül, ahol kiderül, valójában mennyire tehetetlen.
Ettől félünk mindannyian. És azért félünk, mert TUDJUK, hogy nincs teljesen uralmunk önmagunk felett.
Erre minél inkább képes vagyok, annál kevesebb okom van félni magamtól és annál kevésbé rémít meg az a lehetőség, hogy külső erők tehetetlen játékszerévé válok. Tehát annál kevésbé kell félnem pl. Istentől. Tehát egy külsőleg rám kényszerített fegyelem elveszi a lehetőségét annak, hogy fegyelmezett legyek és megrémülök magamtól. Ha valamilyen módon mégis sikerül megtanulnom az önuralmat, akkor a szorongásom a külső hatalmaktól (pl. Istentől) nagymértékben le fog csökkenni.

Az érdekel vagy nem érdekel kérdésre még egy példa. Káin és Jób egyformán dühös és keserű lett, mert a befektetéseik nem hozták meg az elvárt eredményt. Isten mindkettejüket megintette. Isten intése Jóbot azonnal helyretette, jó hatással volt rá (mert érdekelte, mit mond neki Isten). Káinra semmilyen módon nem hatott, tovább forrt benne a harag, és ölt, és amikor Isten számon kérte, azt felelte, nem tudom (nem érdekel). Káint tehát Isten valóságos megjelenése sem hatotta meg. Nem mondta azt, hogy Istennek nincs igaza, nem vitatkozott vele, csak egyszerűen nem érdekelte és kész.
Azt olvastam, hogy a függőség (bármilyen függőség) velejárója a spirituális és morális eltompulás. A függő ember túl fárasztónak találja a spiritualitással való foglalkozást vagy a morált. Káin tehát függő volt, egy tőle független külső hatalom foglya volt. Kérdés, kinek volt hatalma Káin élete fölött? Szerintem ez rá a válasz: "Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól." Káint szerintem Éva zsákmánynak tekintette, Káin ezt el is fogadta, és számára Éva értékelése fontosabb lett, mint Istené. Ábelt talán az nem érdekelte, hogy Éva miképpen értékeli őt.
Tehát valami felé mindenképpen el kell tompulni és közönyössé kell válni, hogy egy másik értékrendszer felé érzékenyek legyünk.

annamanna 2014.07.01. 15:21:32

@Preo: Ezt írtad: "Ugyan mért ne menekülhetne valaki a világ kísértései és üressége elől akár apácazárdába?"
Mindenki nem menekülhet oda, akit zavar a világ üressége és kísértése. Ha pedig nem menekülhet zárdába mindenki, akit zavar a világ, akkor az apácazárda nem is menekülésre való. Az élet arra való, meg megéljük, hogy beleadjuk magunkat, hogy általunk a világ több legyen. A zárda annak való, aki ott tud a leginkább kiteljesedni, a leginkább alkotni, a világnak a legtöbbet adni.
Olalla Oliveros-nak van egy youtube csatornája, ott megnéztem a két felső videót: www.youtube.com/channel/UCVuDSG2lbsI0eKnSs3BR9Tw - valahogy nem bírom elképzelni, hogy ő egy zárdában tud a leginkább kreatív és alkotóképes lenni, számára ez a hely az, ahol a legtöbbet tud tenni másokért.
Persze nem az én életem, hanem az övé, nekem végül is mindegy, mit tesz vele.

Preo 2014.07.01. 16:34:52

@annamanna: Én úgy látom, hogy nagyon sokféle ok lehet, ami az embert Istenhez vezeti, és ami erre az eredményre vezet, az nem lehet rossz ok.

Olalla Oliveros egy zarándoklaton indíttatást érzett, hogy zárdába vonuljon. Hogy ez valódi isteni elhívás-e, vagy csak túlbuzgó lelkesedés, azt mi innen nem fogjuk tudni eldönteni, nem is a mi feladatunk.

Én nem tudok innen videókat nézni, de nehezen tudok olyat elképzelni, ami kizárná azt, hogy egy fiatal nő apácaként adhatja a legtöbbet az emberiségnek - vagy saját magának. Szem előtt tartva, hogy a legtöbbet az üdvösségünk ér.

Neked ugatok nem a házat őrzöm 2014.07.01. 17:20:34

Nem értem miért nem lehet elfogadni, hogy van úgy hogy az ember olyan emberekkel szeretné leélni az életét akikkel jól érzi magát, megtalálja a lelki békéjét- van aki családban és párkapcsolatban, ellenkező vagy hasonló neműekkel. míg más embereket az tesz boldoggá, hogy egy közösségben együtt imádkozhasson más hozzá hasonlóakkal.
ez is egy életforma, és ha az élet úgy hozná, hogy más elhagyná a közösséget, akkor mi van.
Van aki a családját hagyja ott, a férjét, a feleségét, a gyerekeit, a szüleit, és ettől még lehet nagyon rendes ember.
A lelkiismeretével mindenkinak magának kell számot adni, majd ha oda kerül.

annamanna 2014.07.01. 17:26:41

@Preo: nem túlbuzgó lelkesedésre gondoltam, és nem is arra, hogy ő Istenhez közelebb került volna a zárdában, hiszen a szövegében egy fél szót nem szentelt Istennek. Az eddigi életéről és sérelmeiről beszélt, a problémáiról, amik elől belemenekült a zárdába. Nem IstenHEZ futott, hanem a problémái ELŐL futott el, a szövegéből úgy gondolom. Az elől pedig lehetetlen elfutni azzal, hiszen a problémái oka önmaga, saját magam elől pedig senki sem véd meg. (A Királynő c. filmben mondta ezt a Tony Blairt játszó színész: "valaki védje meg őket önmaguktól".
Senki sem fogja az angol királyi családot önmagától megvédeni. Sem ember, sem angyal, sem ördög, sem Isten. Senki.)
Ahogyan másokat sem lehetséges ÖNMAGÁTÓL megvédeni. Nem úgy tűnik, mintha Ollalát bárki is üldözné, nem éhezik, nem fáradt, nem beteg, nem terrorizálják stb. Egyszerűen nem tűnik olyan komoly segítségre szorulónak, aki ne tudna önmagán segíteni. Az a benyomásom, hogy csak önmaga elől menekül, de azt nem lehetséges.
Ha IstenHEZ futott volna, akkor arról beszélt volna, hogy mit TALÁLT. És hát tényleg, mit talált?
Szerintem hozzá hasonlóan mindannyian ösztönösen próbálunk menekülőutakat keresni, számtalan alkalommal.
Nagyon gyakori, hogy menekülésként felveszünk egy terhet, tehát "előre menekülünk". Például hitelt. Vagy külföldi munkát. Vagy házasságot, gyereket, válást, másodállást, egyetemi tanulmányt és így tovább.
Beleugrunk egy feladatba, amivel megpróbálunk elfutni az eddigi életünk nyűgei elől.
Ha egy feladatot menekülésként fogunk fel, olyannyira ránk fog terhelődni, hogy összeroppanunk bele. Erre gyakran megint az előremenekülést választjuk.
Nem jó a házasság? Majd egy gyerek segít rajta! Egy gyerek nem segített? Akkor egy másik, harmadik, ötödik... na jó, akkor majd a válás, pár gyerekkel a nyakamon.... ez így nem megy, akkor majd egy új házasság..... és így tovább.
Nagyon gyakori, hogy leterheljük magunkat valamivel, amitől a "megváltást" reméljük, de hiába vesszük fel a "megváltó keresztet", csak összeroskadunk alatta. Mert a teher és kereszt nem menekülésre való.
Csak akkor léphetünk tovább, csak akkor vehetünk fel új terheket, feladatokat, ha az eddigi helyünket már megálltuk, az eddigi feladatainkat már elvégeztük, az eddigi problémáink és terheink már legalább egy kicsit könnyebbé váltak, tehát az eddigi helyzetünket sikerült némileg "konszolidálni".
Ha elfutunk, akkor visszük mindazt tovább, amit nem oldottunk meg, és az új teher szörnyű súllyal nehezedik ránk. És aztán majd a vállalt feladatot okoljuk, mint ahogyan korábban is a körülményeinket okoltuk. (Az első férj egy disznó volt, a második férj egy szörnyeteg..)
Tehát hogy Ollalára visszatérjek. Ha Ollala megtalálja Istent, akkor először is megkönnyebbül. És ADNI akar azoknak, akikkel eddig problémája volt. Tehát az első reakciója NEM A MENEKÜLÉS, hanem az adás, annak a közvetítése, amit ő maga Istentől kapott. Aztán később, amikor már nincs problémája, és megoldotta azokat, amikbe eddig belegabalyodott, akkor továbbléphet. És nem előbb.
Persze a tisztességtelen munkát azonnal abba kell hagynia, ez oké, de nem kell feltétlenül azonnal zárdába vonulnia.
Például Böjte Csaba először megtalálta Istent, aztán még bányász volt, aztán lett szerzetes, és soha nem arról beszél, hogy a világtól el kell menekülni, hanem mindig arról beszél, hogy a világnak ADNI KELL. A külvilágot, az embereket nem félelmetesnek, ellenségnek látja, hanem esendőnek.
De amíg elvenni akarok, mert én magamat is rászorulónak látom, addig mindig elvenni akarok, bárhová is megyek. Addig soha nem fogok tudni adni. Ahhoz, hogy ebből megváltozzak, szükségem van Isten kegyelmére. Anélkül a zárdában is csak azt nézem, hogy másoktól mit kaphatok, és nem azt, hogy mit adhatok. És soha nem lesz elég az, amit kapok. Tartok tőle, hogy egy idő után Ollala innen is tovább fog futni.

Preo 2014.07.01. 18:00:23

@annamanna: Nekem úgy tűnik, hogy egy saját élettapasztalatot próbál mindenképpen ráhúzni Ollala esetére, ami nem feltétlenül illik rá.

Persze, ahol az embernek kötelességei, elvarratlan szálai vannak, ott a kötelességeknek tegyen eleget, a szálakat varrja el, a terheket rakja le mielőtt továbbmegy. De ha csak az üresség, a szexualitás, a függőségek, a kísértés az, ami taszítja, nem a terhei elől fut, akkor azokat jobb teljesen otthagyni. Ha csak kicsit próbálna változtani egy katartikus élmény után változtatni, de ugyanabban a közegben folytatná az életét, nagyon hamar visszacsúszna ugyanabba a gödörbe. Egy teljesen romlott miliőből érdemes teljesen kiszakadni. Ha pedig esetleg szexuális- vagy drogfüggések is kötözik, azok ellen nagyon jó ellenszer egy zárda szabályozott napirendje.

A nem szívesen vállalt terhek elől való menekülésre lehet, hogy valóban nem jó még nagyobb kötelezettséget vállalni. De ha valakit az élet üressége, értelmetlensége, tartalmatlansága nyomaszt, akkor igenis megválthatja ebből egy elköteleződés: egy házasság, gyerekvállalás vagy a szerzetesség.

"Olalla nővér számára egy portugáliai zarándokút volt a földrengésszerű érzés, mely ellenállhatatlanul a szerzetesi hivatásra szólította" - ezt én nem tudom máshogy értelmezni, mint egy Istenélményre való utalást. Nem is nagyon tudom elképzelni, hogy valaki zárdába akarjon vonulni anélkül, hogy valami nagy vágy lenne benne egy Istennel való személyes kapcsolatra. Lehet, hogy puszta szemérmességből nem beszél erről, egy újságíró előtt én is nehezen fogalmaznék meg ilyesmit.

annamanna 2014.07.01. 18:38:22

@Preo: Lehet. Majd kiderül. Igen, a saját tapasztalatomból is merítettem, amikor megtértem, egyetemista voltam, és marhára nem volt kedvem hozzá, a legszívesebben azonnal abbahagytam volna. Aztán még sok mindenhez nem volt kedvem, és sok dolog elől elfutottam volna. Sőt, egy ideig még álmodoztam is, ha nem is zárdáról, de picit hasonlóról, amit magamban "gótikus életnek" neveztem, mert olyan légiesnek és könnyűnek tűnt az aktuális nehézségeimhez képest. De hallottam már egyetemi tanárt arról álmodozni, hogy bárcsak szerzetes lehetne, mennyivel könnyebb lenne az élete, mint így.
Nem látok nagy különbséget Ollala szövege meg egy bármely másik ember panaszai közt, akit nyomasztanak a terhei. De mindenki nem futhat el. Pláne nem egy zárdába.
Ha szexuális függőségről van szó - teszerinted a világon hány embernek van szexuális függősége? És hányan próbálnak tőle megszabadulni? Ez pl. egy blog pornofuggoseg.blog.hu/ - aki írják, benne vannak nyakig, de nem mehetnek zárdába, hogy az megmentse őket maguktól.
És úgy általában, hány ember küszködik valamilyen függőséggel? Étel-, ital-, munka-, kapcsolat-, játék-, drog és egyéb függők milliárdjai élnek a bolygón. Szinte mindenki függ valamitől. Nyilván kell a szabaduláshoz segítség, van, akinek komoly szakmai segítségre is szüksége van, vagy teljes környezetváltozásra.
De nézd, egy zárda remek alkalom az elbújásra, az egyedüllétre, ahol senki sem tudja, mit csinálok.... remek alkalom arra, hogy eltávolodjak az emberektől, magamba zuhanjak, titkolózzak. Pont remek terep arra, hogy még erősebb függőségbe kerüljek, mint voltam. Sajnálom, de a szexfüggőségből egy zárdában sem lehet könnyebben kigyógyulni, mint máshol.
Azt elhiszem, hogy szégyelli magát és menekül magától, mindenki így van vele. Azt is elhiszem, hogy nem ez az első kísérlete a "leszokásra", hogy ez talán már valamiféle drasztikus megoldási mód.
De valójában a függőségről az szoktat le, ha az ember rászokik az életre. Ha olyan értelmes dologgal tölti ki a napjait, ami elfeledteti vele a pótcselekvéseket. Amitől igazán elégedett és boldog lehet. Egy másfajta pótcselekvés nem segít.
É hát kötve hiszem, hogy neki az apácáskodás igazi boldogságot és elégedettséget adna, és nem csupán pótcselekvés lenne, de hát mindegy, végül is.

Preo 2014.07.02. 08:08:26

@annamanna: "De valójában a függőségről az szoktat le, ha az ember rászokik az életre. Ha olyan értelmes dologgal tölti ki a napjait, ami elfeledteti vele a pótcselekvéseket." - Na, igen, ez itt a lényeg.

annamanna 2014.07.02. 14:38:44

@Preo: Ezt a példát még szerettem volna megmutatni, mint a világra tett erőteljes hatást: www.origo.hu/nagyvilag/20140225-richard-testver-szemorvos-szerzetes-misszioja-a-kongoi-demokratikus-koztarsasagban.html
Szerintem Olalla problémája onnan ered, hogy túlságosan hagyta, hogy irányítsák, és nem tudta átélni a méltóságot, tehát a méltatlanság érzésével küzd. Úgy gondolja, kihasználták. De ha eztán nem a világi főnökök alá rendelődik, hanem az egyházi elöljárók alá, attól a lelki alapmagatartása (konformizmus) nem változik, és továbbra sem fogja átélni a megbecsülést. Hiszen azt alapvetően önmagának tudná megadni, szóval leginkább magát kéne megbecsülnie. Ha csak feladja magát, és hagyja, hogy mások irányítsák az életét, akkor az önfeladással továbbra is lelki falanszterben marad. Egy lelkileg alárendelt, szolgai módon kiszolgáltatott helyzetben értelmetlen a lázadás vagy menekülés. A megoldás az, ha nekiáll olyasmit csinálni, amivel ő maga is elégedett lehet. Oké, azzal nem elégedett, hogy bugyiban pózol (egyébként is túlkoros hozzá). De színésznőnek elég jónak tűnik, ha nem is Pénelopé Cruz, de elégedett lehet a teljesítményével. Ha feladja, amit jól csinál, mitől fogja átélni az elégedettséget? Persze talán van, amiben még jobb. De ha kifejezetten előadói karakternek született, akkor nem fogja a rózsafüzérrel beérni.

annamanna 2014.07.08. 03:15:14

keletport.hu/index.php/arab-vilag-iszlam-vilag/1695-a-muszlimma-lett-playboy-nyuszi

"Azzal vádolták meg, hogy a publicitást keresi, bármi áron. Esetleg gazdag, hagyománytisztelő férjet akar fogni. "Hülyeség" - mondja. "Mit ér a pénz, ha az életedet üresnek, céltalannak és bűnösnek érzed. Én nem ilyen boldogságot keresek"."

Vértes László · http://kozlogika.blogspot.hu/ 2014.07.08. 10:04:39

@midnight coder: "Szerintem jobb lett volna, ha keres egy tisztességes keresztény férjjelöltet és anya lesz." Én is ezt gondolom. Igaz, nem te írtad az idézettet, de neked küldöm válaszul.

2014.07.25. 00:33:47

meg elmebetegedett, de nem kicsit
Öngyilkosság? Ezt gondold át.
süti beállítások módosítása