Öngyilkosság? Ezt gondold át.

Utolsó kommentek

  • TanNé: Anzelm istenérve, avagy az Isten egyenlő az Emberi Ostobasággal 2017. február 18. - IGe Volt egy ilyen nevű teológus, akinek a nagyon bonyolultnak látszó, és sokak által még bonyolultabbá tett, log... (2022.04.17. 08:07) Isten léte – észérvekkel
  • TanBá: Mára már van Tudományos Istenünk is, nem csak JudeoKeresztény ésatöbbi... Az ateizmus megbukott a tudományosan 2022. január 07. - IGe vilagnezet.blog.hu/2022/01/07/az_ateizmus_megbukott_a_tudomanyo... (2022.01.07. 20:16) Isten léte – észérvekkel
  • makutsi: @Fejben Futó: Milyen zenekar, és hol? (2021.06.14. 08:06) A nyilas páter
  • Iván Gábor IGe: Apologetika végső bukása logikailag 2020. június 24. - IGe • Azaz az apologéták egyáltalán nem észszerűek, nem is értelmesek, hanem pont az ellentettjei. Irracionálisak és illogikusak (esztelenek... (2020.07.04. 11:41) Vádak a kereszténységgel szemben
  • TanBá: Apologetika lefordítva hitkomisszárság Nem kellenek itt a görög főIstenekre (Apollonra) hajazó hangzatos elnevezések. Az apologetika lefordítva JahveZsidóSátánIsten iránti hitkomisszárságot jelent.... (2019.04.14. 10:53) Ma Mária, régen a Fityma ünnepe
  • Utolsó 20

Megváltoztatják a Miatyánk szövegét

2013.10.27. 11:55, Katekéta

A Pater Noster, az Úr imádsága a keresztény imádság mintája, hiszen a Bibliában maga Jézus tanította meg követőinek. A francia katolikus püspökség most mégis apró változtatást tesz a szövegen. Mégis mi a gond az eredeti szöveggel és mikor változtatják meg a magyar változatot? Bibliahamisítók-e a katolikusok? Irgumburgum!

Lukács evangéliumában a tanítványok kérlelik Krisztust, hogy tanítsa meg őket imádkozni. Erre válaszul Jézus a Miatyánk szavaival válaszol. A keresztény hit szerint Krisztus maga a megtestesült Isten, így konkrétan az Úr szavaival imádkozunk, ráadásul a Biblia szövegének megváltoztatása szintén elképzelhetetlen: a szöveghitelességi vizsgálatok szerint máig megőrizte eredeti formáját a Szentírás és maga Krisztus is jelzi, hogy egyetlen jóta (pontocska) sem tűnhet el belőle. Akkor mégis mit csinálnak ezek a franciák?

Isten nem visz kísértésbe

Aki esetleg nem ismerné, a Miatyánk végén van egy érdekes rész, amely magyarul is hasonlóképpen hangzik, így könnyen meg fogjuk érteni: „ne vígy minket kísértésbe” (francia eredetiben: Ne nous soumets pas à la tentation). A logika szerint Isten nem viszi az embert kísértésbe, Ő nem kísértő, így a szöveg félreértésekre adhat okot. Az új szövegváltozat szerint: és ne engedd, hogy kísértésbe essünk”.

Assisi Szent Ferenc részletes magyarázatot fűzött a Miatyánk soraihoz. Ehhez ezt: se burkoltba, se nyilvánvalóba, se váratlanba, se tartósba. A Máté és Lukács evangéliumából megismert imádság eredeti szövegét kell figyelnünk. Fontos megérteni, hogy a Biblia kinyilatkoztatás, Isten szava, így megváltoztathatatlan, de a fordítás nem kinyilatkoztatás, hanem a kinyilatkoztatás fordítása. Ezért fordul elő, hogy például a katolikusok és a reformátusok más-más fordítású Bibliát használnak (sőt a reformátusoké rövidebb, mivel ők az úgynevezett deuterokanonizált könyveket kivették a saját Bibliájukból).

A probléma ott keresendő, hogy az eredeti görög fordításban valóban a magyarban is használt „ne vígy” forma fordul elő, azonban többértelmű kifejezésként. Míg a francia és persze a magyar változatban úgy tűnhet, hogy ez egyféle kísértés, addig a görögben külön kifejezés van az ármánykodásra és a próbatételre. Az eredeti szövegből egyértelműen kiderül, hogy nem azért esdeklünk, Isten nehogy luciferi kísértésekbe vigyen, hanem a túlzó próbatételektől kérünk megóvást. Erre egyébként ígéretünk is van: Jézus megígérte, hogy nem lesz nagyobb próbatétel életünkben annál, amit még elviselni bírnánk.

A magyar hívők között is van, aki nem érti

A probléma amúgy nem újkeletű: áldozópap mesélte nekem, hogy a budapesti Szent István-bazilikában rendszeresen előfordul, hogy az egyik első sorban ülő idős hölgy a szentmise közben a közös Miatyánk-ima liturgikus részénél jó hangosan, hogy mindenki hallja, más szöveget mond. Ő is úgy okoskodott a papoknak, hogy hát Isten biztos nem visz mindenki kísértésbe. Holott a szöveg valódi jelentése csak az, hogy emberként azért fordulunk a Teremtőhöz, ne hagyjon minket döntéseink következményeiben elbukni. A francia Miatyánk 1966-os fordításánál is fölmerült, hogy másik alakot („ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek”) használjanak: ha akkor azt teszik, most nincs vita.

Aquinói Szent Tamás szerint nemcsak azért fontos az imádság, mert közvetlenül az Úrtól kaptuk, hanem azért is, mert benne van minden, amit a keresztények kérnek, ráadásul olyan sorrendben, ahogyan kérniük kell. A keresztény alapimádság utolsó mondata (Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, most és mindörökké. Ámen.”) egyébként nem tartozik az eredeti szöveghez, ezt később illesztették hozzá.

A Miatyánk szövegének ilyen módosítása tehát elvileg rendben van: sem teológiailag, sem dogmatikailag nem hibáztatható, viszont valóban zavart okozhat a hívők körében, akik azt hihetik, itt a bibliai szövegen változtatnak, holott a valóságban csak a szöveg fordításán. A II. Vatikáni Zsinat döntéseinek egyik következménye is: a zsinati atyák behozták az egyházba az idők jeleinek figyelését, meghatározták, hogy az Egyháznak is a kor szellemének megfelelően kell válaszokat adni. Nem korszerűsödnie kell, mert eredeti üzenete és feladata mindig ugyanaz marad (Krisztus földi képviselete), de korszerű válaszokat kell adnia. Ha pedig az eredeti szöveg félreértésekre ad okot, akkor nem ördögtől való egyértelműbbé tenni.

Természetesen személyes ízlésünk lázadozhat ez ellen. Magam sem örülnék a változásnak, ahogyan nem örültem annak sem, hogy 2009-ben a Magyar Püspöki Kar megváltoztatta a szentmise egyik legfontosabb imájának szövegét. Nem saját szakállukra: a Szentszék már 2006-ban kérte, hogy változtassunk a szövegen.

A magyar eucharisztikus ima megváltozása

Az áldozásnál a magyar papok 2009 óta kötelezően újra azt mondják, hogy „ez a vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára”. 2009-ig a sokakért szó helyett mindenkiért volt a formula gyakorlatilag tizennyolc éven keresztül a magyar nyelvű misékben (1991-ben vezették be a pontatlan, de jobban érthető alakot). Csakhogy a Bibliában az utolsó vacsoránál Jézus a sokakért kifejezést használta.

Az akkori változás a külső szemlélők számára nagyjából olyan fontosságú lehet, hogy akkor Krisztus egylényegű az atyával vagy csak hasonlatos hozzá (ami amúgy egyházszakadáshoz vezetett). A sokakért formula azt üzenheti a teológiában kevésbé jártasoknak, hogy akkor Krisztus néhány embert kihagy az Ő üdvözítő művéből.

A Szentírás ismerői tudják, hogy Jézus mindenkiért adta az életét, a sokakért (sokaságért) formula e személyes közlésben mégis hű a Bibliához és a hagyomány, valamint a keleti rítusú kereszténységhez való közeledés miatt is érthető a változás.

A különbség viszont szembeszökő: valamiért a kilencvenes évek elején az eredeti szövegtől eltávolodtunk (vélhetően a félreérthetőség elkerülése érdekében), majd ehhez tértünk vissza néhány éve. A Miatyánk esetében is az eredeti, tradicionális fordítást veti el a francia egyház, viszont itt csak új fordításról és nem ferdítésről van szó. A mindenkiért alakot a görög szöveg használhatta volna. A Miatyánknál viszont a fordítás ezeken a nyelveken félreérthető, mivel nem tudja pontosan visszaadni a szöveg eredeti jelentését.

A francia nyelvű Miatyánk módosított fordítását ünnepélyes keretek között november 9-én, Lourdes-ban mutatják be. A modern bibliafordítás 17 évig készült és az Istentiszteleti Kongregáció jóváhagyása alapján minden bizonnyal megkapja majd a római áldást is. Ez azt jelenti, hogy várhatóan 2014-től a francia katolikusok kis módosítással imádkozzák majd a Pater Nostert. Protestáns szervezetek már üdvözölték a változtatást.

10 komment

Címkék: vallás biblia ima mise katolicizmus


A bejegyzés trackback címe:

https://apologetika.blog.hu/api/trackback/id/tr205601297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kölnei Lívia 2013.11.28. 14:51:06

Kedves Katekéta! Elkérhetem ezt az írást a Talitára? (talita.hu) Természetesen a végén forrásként kiírjuk a blogodat, élő linkkel. Kicsit rövidebben vennénk át, mivel ökumenikus az oldal, az eucharisztikus ima változása kevesebbeket érint, de a forrásként megjelölt link majd a teljes cikkedhez vezetné az érdeklődőket. (Elég gyakran veszünk át blogbejegyzéseket, amelyek olyan jó színvonalat képviselnek, hogy önálló cikként is megállják a helyüket.) Előre is köszönöm, hogy átgondolod.

Katekéta 2013.11.28. 15:09:59

@Kölnei Lívia: Bármikor bármit kérdés nélkül is, a forrásmegjelölés bőven elegendő.

Vermes Zoltán István 2014.02.13. 09:21:38

A Miatyánkhoz.
Nem értem, mit nem értenek.
Jézus Krisztus a köznapi életben arámi nyelven beszélt, a zsinagógában pedig ó-héberül, a vallásnak fenntartott szent nyelven.
Közlései általában arámi nyelven történtek, pl. a Miatyánk szövege is.
Szájhagyomány útján terjedt az Evangélium, és ógörögül írták le először legjobb tudomásunk szerint.
Az ógörög szókincse sokszorosa az aráminak, úgy "segítettek" magukon az arámi nyelv használói, hogy egy kifejezés (szó) több dolgot is jelenthetett egyszerre.
Ebből a görög fordításnál a fordító értelmezése szerint apróbb eltérések adódhattak, pláne a nemzeti nyelvi fordításoknál.
Ami szokatlan, hogy a megszólítás, "Abuna" inkább apukának, vagy apámnak fordítható. Akit érdekel, kérésre elküldhetem az eddigi kutakodásaim eredményét ezzel kapcsolatban.
magam a "Ne hagyj minket a kísértésben" formulát használom ha egyedül imádkozom, tehát nem zavar senkit.
Amúgy Székely János püspök urat ajánlom megkérdezni. A Mária Rádióban, minden szerdán fél ötkor szokott válaszolni a hallgatói kérdésekre.
Erről már volt is szó, a beszélgetés visszakereshető a Mária Rádió internetes fórumán.
Üdvözlettel:
csévizio =
Vermes Zoltán István

lignum 2014.04.26. 01:08:49

Atyámfiai! Azért sokakért, mert csak akik hisznek benne, és azért nem mindenkiért, mert akik elutasítják, azok ab ovo magukat zárják ki a test és vér üdvösséget adó kegyelméből. Valeas!

Pardes 2015.01.02. 22:25:29

Kedves Katekéta!

Protestánsként visszautasítom hogy az általunk használt Szentírás azért rövidebb, "mivel ők az úgynevezett deuterokanonizált könyveket kivették a saját Bibliájukból."

Éppen fordítva: ti, katolikusok tettétek bele őket később, hogy bizonyos, egyébként Igeellenes és ezért teológiailag védhetetlen dogmátokat ezekkel támasszátok alá, de kezdetben nem voltak a részei. Még pl. Jeromos sem tekintette sugalmazottnak őket.

Mi visszatértünk ahhoz az eredetihez, amit a római vallás különféle okokból később meghamisított. És mint megállapításodból látszik, a ködösítés és dezinformálás a mai napig megy is. (Bár ez itt most lehet, hogy csak a tudatlanságodból fakad - mások ezt tanították neked és kritika nélkül elfogadtad. Nem tud és nem tudja, hogy nem tud.)

Az Egyház tagjai emberek, ezért bár legyenek valamiféle pápa vagy ilyen-olyan zsinat, sem nem tehet hozzá Isten szavához, sem nem vehet el belőle.

Üdv
Pardes

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2015.03.16. 10:55:47

Kedves Pardes!

Az ószövetségi kánont illetően Katekétának van igaza, és te vagy tévedésben. A helyzet annyiban furcsa, hogy az első ószövetségi kánon az már a görög fordítás (LXX). Az azóta elveszett eredeti héber szöveget még nem kanonizálták, az eredetinek a többszörösen átdolgozott héber szövegét pedig évszázadokkal a LXX után kanonizálták. Erről részletesebben itt írtam:
andronikosz.blogspot.hu/2015/01/a-hetvenes-forditas.html

Pardes 2015.06.11. 08:51:42

Kedves andronikos!

A LXX sugalmazott fordítás lenne? Lehet, hogy ti, katolikusok annak tekintitek, mint a tridenti zsinat óta a Vulgatát is, de milyen alapon állítod ezt az apostolokról? Attól még, hogy én pl. gyakran a Károli-fordításból idézek (mivel a gyülekezetemből sokan nem tudnak héberül vagy görögül), az még nem azt jelenti, hogy sugalmazottnak is tekintem. Egyszerűen ezt ismerik, ezt értik meg. Nem gondolod, hogy ez volt anno az ok? Hogy a héberül már nem értő hellenizált zsidók is megértsék, mit akarnak mondani?

Ha én beleírok Az ember tragédiájába még egy színt és az lesz pár száz évvel később a legrégebbi fennmaradt változat, akkor azt fogják gondolni, hogy az az eredeti? (Tudom, erős hasonlat, de úgy tűnik, hasonló a helyzet. Akkoriban nem 5000 példányban nyomtattak :-) ki könyveket)
Az ÚSZ ugyanis sehol sem idéz a LXX olyan könyveiből, amik nincsenek benne a protestánsok (és a zsidók) által használt Bibliában. Az apostolok a helyükön tudták kezelni azokat a könyveket.

De ha tényleg ennyire sugalmazottnak tartjátok a LXX-t, akkor több könyv (pl. 3Makk, Manassé imája) miért nem lett beletéve a katolikus Bibliába? Azok akkor mégsem sugalmazottak?

A Holt-tengeri tekercsek között pedig csak az MT könyvei(nek részei) és olyan szövegek maradtak fenn, amik a LXX-nak sem részei. Pedig ezek még jóval a MT előtti időkből valók.

Különösen vicces, hogy katolikusként a Talmudra hivatkozol. Anno indexen volt, nem szabadott olvasnotok se. Most már szabad? Sőt, most már hivatkozási alap is lehet?

Azt meg igazán tudhatnád, hogy a Heinrich Graetz által 1871-ben(!) kitalált jamniai zsinatról már az 1960-as évek óta minden józan, mértékadó teológus azt mondja, hogy valójában nem is volt. Attól, hogy valami általánosan közismert, még nem lesz igaz. Lásd pl. flogiszton-elmélet, éterszél, stb., stb.

Üdv
Pardes

david cohen · https://youtu.be/ME3wmfhWQGA 2017.08.27. 19:49:42

Sziasztok, latom, a kommentek mar eleg regen lettek beirva, ennek ellenere adok egy linket, amin le van irva a megfejtes arra a kerdesre, hogy mit jelent a "MiAtyank" imadsagban a "Ne vigy minket kisertesbe" resz. Szerintem erdekes es nagyon elgondolkodtato:
youtu.be/ME3wmfhWQGA

(es feltettem ide a blog.hu-ra is:
peirasmos.blog.hu)
Öngyilkosság? Ezt gondold át.
süti beállítások módosítása