Elrabolt és megerőszakolt nők, lefejezett gyermekek, keresztre feszített keresztények – sokkoló hírek érkeznek a Közel-Kelet ultraradikális iszlámistái által alapított új de facto állam területéről. A dollármilliárdos vagyonon trónoló kalifátus, az Iszlám Állam vezetői még a muszlim híveket is halálra ítélik, ha az ő elsőségüket nem ismerik el. A Vatikán részéről Silvano Tomasi érsek bejelentette, hogy a Szentszék szerint harci cselekmények lehetnek szükségesek.

Két dolgot le kell szögeznünk: nem a keresztények és az iszlám hívői közötti háborúról van szó. A Vatikán aggodalmát fejezte ki az ENSZ felé, mert az erősödő terror ártatlanokat fenyeget. Ez nem vallási kérdés: nem teokratikus eretneksége miatti keresztes rohamot, hanem a katolikus tanítás szerinti védekező háborút helyezett kilátásba a Szentszék.

A katekizmus ugyanis bár ellenzi a háborút, de bizonyos, speciális esetekben lehetőséget ad rá. Az egyházi tanítás a békéről:

2304 Az emberi élet tisztelete és fejlődése megkívánja a békét. A béke nemcsak a háború hiánya, és nem korlátozható a szembenálló erők egyensúlyának biztosítására. A béke nem érhető el a földön a személyek javainak védelme, az emberek közötti szabad kommunikáció, a személyek és a népek méltóságának tiszteletben tartása és a testvériség állhatatos gyakorlása nélkül. A béke a „rend nyugalma”. Az „igazságosság műve” (Iz 32,17) és a szeretet következménye.

A háború elkerüléséről:

2307 Az ötödik parancsolat tiltja az emberi élet szándékos elpusztítását. A minden háború által okozott bajok és igazságtalanságok következtében az Egyház nagyon kér mindenkit, hogy imádkozzon és tegyen meg mindent azért, hogy az isteni Jóság szabadítson meg bennünket a háború ősi rabszolgaságából.

 

2308 Minden állampolgárnak és kormánynak azon kell munkálkodnia, hogy elkerüljék a háborút.

„Amíg a háború veszélye fönnáll és nem lesz megfelelő erővel rendelkező nemzetközi tekintély, addig nem lehet megtagadni a kormányoktól az igazságos védekezés jogát, föltéve, hogy már kimerítették a békés megegyezés minden lehetőségét.”

Védekező és megelőző háborúra az egyházi tanítás szerint akkor van lehetőség, ha más lehetőségek már kimerültek:

2309 A haderővel történő törvényes önvédelem szigorú föltételeit nagyon komolyan mérlegelni kell. Az ilyen döntés súlyossága az önvédelmet az erkölcsi törvényesség nagyon szigorú föltételeihez köti. Egyidejűleg kell együtt lennie a következő föltételeknek:

 

• a támadó fél által egy nemzetnek vagy a nemzetek közösségének okozott kár tartós, súlyos és kétséget kizáró;
• a megfékezésre bevetett minden egyéb eszköz használhatatlan vagy hatástalan;
• a kedvező kimenetelnek komoly esélyei vannak;
• a fegyverek alkalmazása nem okoz súlyosabb kárt és zavart, mint maga a megszüntetendő rossz. A modern pusztító eszközök hatékonysága nagyon súlyosan esik latba e föltétel mérlegelésében.

Ezek az „igazságos háború” doktrinájában fölsorolt hagyományos elemek.

Az erkölcsi megengedettség e föltételeinek elbírálása azok okos ítéletére tartozik, akik felelősek a közjóért.

Egyszer egy magyar honvéddel beszélgettem, aki aggodalmaskodott, amiért előfordulhat, hogy embert kell ölnie. Az egyház nem a fegyvert áldja meg, hanem a fegyver forgatóját: nem az a célja, hogy az ellenséget megöljék, hanem az, hogy a békét védőt megóvják. A katona a béke védőjeként a közjót szolgálja, kötelessége nemzetvédelmi jellegű, ezért erkölcsileg helyes.

Mártírok születnek. Az idők jelei:

„Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: »Én vagyok a Krisztus!« – és sokakat megtévesztenek. Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé.”

A fegyverkezés, a fegyverek fölhalmozása veszélyes, és a tanítás kitér arra is, hogy a háborúban is létezik erkölcsi parancs, nem lehet akármit megtenni.

A közel-keleti helyzetre nagyon is illik, hogy a békés lakosság elleni minden támadás egyben támadás Isten ellen is, amelyet azonnal el kell ítélni:

2314 „Minden olyan háborús cselekmény, mely egész városoknak vagy széles területeknek és lakosságuknak különbségtétel nélkül való elpusztítását célozza, bűncselekmény Isten és ember ellen, amit következetesen és habozás nélkül kárhoztatni kell.”

A modern háború azzal a kockázattal jár, hogy alkalmat nyújt ilyen bűntények elkövetésére azoknak, akik tudományos fegyverek, különösen atom-, biológiai vagy vegyi fegyverek birtokában vannak.

A Biblia szerint boldogok a békességszeretők, és az Egyház is imádkozik, hogy a háborútól meneküljünk meg. De vannak olyan helyzetek, mikor az ártatlanokat halomra ölik, mikor egész földrészek biztonságát elvakult módon, aljasul veszélyeztetik, ártatlanokat végeznek ki vallási okokból. S ilyenkor ideje van a védekezésnek. A nyugati hatalmak tétlen közönye bűn, a keresztényüldözés egyszerűen nem téma a gázai konfliktus árnyékában.

Hitünk nem követeli meg, hogy mindent megengedjünk, nem védekezésre képtelen, puhány pofozóbábukká tesz bennünket. Előfordul, hogy egy keresztény számára a szent háború megengedett, mert nem hatalmat vagy pénzt, hanem emberi életeket kell menteni. S ha néhányan emiatt fel is szisszennek a nyugati kényelemből, az igazság nevében kijelenthetjük: Isten nevében a katonai válaszcsapást is meg kell fontolni a terjedő radikális iszlámterror ellen.

A kereszténység a legüldözöttebb vallás ma a világon.
További részletek a mai keresztényüldözésekről itt.