Egy radikális, hazafias zenéket játszó zenekarnak a napokban jelent meg egy száma, amelyben Kun Andrást dicsőítik. A Kun páterként megismert egykori minorita szerzetes életét a bitón végezte, mivel 27-szeres rablógyilkosságért ítélte el a nyilas bíróság, pedig ő maga is nyilas parancsnok volt. Hogyan lehetséges ez? Valóban egy gyilkos magyar pap garázdálkodott a nyilaskeresztesek között?

Kun páterről nem lehet nagyon sokat tudni. A ferencesek, tehát a lemondást, szegénységet vállaló szerzetesek egyik ágának, a minoritáknak volt tagja. A minoriták kezdetben teljesen elvonultak rendházaikba, de manapság már a lelki vezetés és a tanítás fő területük. A paptestvérek végzik papi szolgálatukat, de fontos tisztázni, hogy nem minden szerzetes pap: bár többségüket a megfelelő tanulás és vizsgák után fölszentelik, előfordulhat, hogy valaki valamiért nem szerez papi szentséget, de szerzetesként szolgál. Magyarországon a Konventuális Minorita Ferences Rend Szent Erzsébetről Nevezett Magyarországi és Erdélyi Tartományának jelenleg három rendháza van.

Kun András Rómában tanult teológiát, de arról nincsen információm, hogy pappá szentelték volna. Az biztos, hogy fogadalmat tett a minoritáknál, akiktől azonban kiugrott. A hazafias érzelmű szerzetes a tartományfőnök szerint túlságosan is a Nyilaskeresztes Párt hatása alá került, ezért váltak meg tőle. A szerzetesek alapvetően három fogadalmat, esküt tesznek (kezdetben meghatározott évekre, majd végül engedély után egy örökfogadalommal örökké). Ezek a fogadalmak kiemelkedő vallási tettek, nagyon fontosak egy ember üdvéletében, de nyilvánvalóan éppen ezért megsértésük különösen súlyos. A három alapvető fogadalom az engedelmességről, szegénységről és tisztaságról szól. (Beilleszthetőek további fogadalmak, például a jezsuiták a pápa követésére is megesküsznek.)

A súlyosan rendetlen, esetleg esküszegő tettek kizárást vonnak maguk után. Lehetőség van nagyon ritka esetekben szekularizációra, tehát világi rendbe helyezésre, az exklausztrációnál pedig a rendház válik elhagyhatóvá, de az esküket továbbra is be kell tartani. A szerzetesi katekizmus ezt különös esetekben engedik, például hosszú évek kérlelése után Boldog Teréz anya kapta meg, hogy elhívása szerint Kalkuttába mehessen a szegények istápolására. Amennyiben a minoriták kizárták Kun Andrást, úgy nem volt többé szerzetes.

A dolgot nehezíti, hogy kánonjogilag lehetséges, hogy a Szentszéknek is jóvá kellett volna hagynia a kiközösítést, mert ha szerzetespap volt Kun András, akkor a szerzetesrend kizárása nem elegendő. Azt viszont tudni kell, hogy súlyosan erkölcstelen cselekedetek esetében önmagától is beáll a kiközösítés, tehát nincs arra szükség, hogy a Vatikán külön döntést hozzon. Mivel a korabeli krónikák szerint a páter Krisztus nevében még tűzparancsot is vezetett, aligha lehet kétségünk afelől, hogy ezt már egyházjogilag nem egyházi személyként, hanem bukott papként tette. Maga Kun egyébként élete végéig minorita áldozópapnak tekintette magát.

Eljárása során a Fegyveres Nemzetszolgálat tagjaként pisztolyt és karszalagot hordott. Ami szokatlan, hogy a fegyver alatt reverendában járt. Ez azért szintén aggályos, mert szerzetesként úgynevezett habitust kellett volna viselnie. Ő maga mondta, hogy a reverenda propagandacélokat szolgál. Ezt magam mélyen el kell, hogy ítéljem.

Kun Andrással szemben végül maguk a nyilaskeresztesek léptek föl: úgy tudni, hogy a rablógyilkosságok vádjával kiküldött rendőröket megtámadta különítményével. Később még több rendőrt küldött, de őket is elfogták. Végül hatvan rendőr kellett, hogy emberei feladják az egykori testvért. Beismerő vallomást tett, de ez a Népbíróság eljárását ismerve önmagában még nem sokat jelent.

Hiába adott be fellebbezést, végül halálra ítélték, sőt nagyon gyors, két órán belüli kivégzést kértek. Egy papot küldtek be hozzá, akit ő maga vigasztalt. Meggyónt halála előtt, utolsó szava pedig a nyilas Kitartás! üdvözlés volt.

Sajnos a propagandisták miatt nagyon nehéz tárgyilagos és biztos információkkal rendelkezni. A történetek szerint ő maga vágta ki a heréit egy tizenhat éves fiúnak, de az ilyen rémtettek sajnos mindkettő oldalon néha túlzóak vagy nem éppen azok nevével együtt merülnek föl, akikkel szemben elkövették. Arról viszont meg lehetünk győződve, hogy Kun András utasításokat adott kivégzésekre. Azt mondta, hogy tüzet és átkot köpött a zsidókra. Vallomásában azt is elismeri, hogy az Új Szent János Kórházban több mint száz embert, köztük időseket és gyermekeket végeztek ki az utasítására. Nem tudom, mi lehet ebből a vallomásból igaz, de émelyeg az ember gyomra a gondolattól is.

A kiugrott szerzetes ma jeltelen sírban a 298-as parcellában nyugszik.

A hungaristák kereszténysége mindig érdekes kérdés. A mai maroknyi hungarista is rendszeresen publikál írásokat, melyekben hitet tesznek a vallás mellett, ami egyrészről üdvözítő, másrészről viszont csak akkor hiteles, ha annak követelményeivel és következményeivel is tisztában vannak. Szálasi Ferencnek nyilvánvalóan tetszett a nyilas pap gondolata, ezért is garázdálkodhatott szabadon Kun. Egy beszélgetésükkor Szálasi azt mondta a férfinak, hogy ha pártja hatalomra kerül, akkor eltörli a papi birtokokat, a cölibátust és a reverzálist (fogadalom, mely szerint a vegyes vallási házasságok esetében a gyermeket a katolikus vallásban nevelik). Ezt Kun András örömmel fogadta, pedig ezek a gondolatok távol állnak a katolicizmustól. Így az egykori szerzetes hitelessége azonnal megbukik, de az is biztos, hogy Szálasi sem éppen katolikus vallási gondolatokkal rendelkezett...

A katolikusok hozzáállása a magyar nemzetiszocialista mozgalomhoz elég jól követhető. Egyrészt XII. Piusz pápa is kiadott egy enciklikát, amelyben egyértelműen kiállt a fajelmélet ellen, de van tekintélyes magyar szerzetes is, aki részletesen érvel amellett, miért nem lehetséges, hogy egy igaz keresztény ember fajokban gondolkozzék. Bangha Béla SJ egyértelműen kifejtette, hogy a faji vallás nonszensz fogalom, hiszen (függetlenül attól, hogy vannak-e emberi fajok) a vallás az ember kapcsolata Istennel. Ennek igazságai függetlenek az ember személyétől: aki megérti és befogadja, követi és táplálja a hitet, az jó kapcsolatot ápol Istennel.

A fajelmélet követőit következetesen újpogánynak nevezte s egy ízben ezt írta válaszul a felvetésre, hogy legfőbb kötelességünk talán a fajtisztaság megőrzése lenne: 

„Ha ez igaz volna, akkor máris letehetnők a lantot, mert az összes európai népek, nem utolsó helyen a magyar, nagyon sokszoros fajkeveredés eredménye. Nincs történetileg tiszta germán faj sem, hiszen a »legnémetebb« németek, a poroszok, eredetileg jórészt szlávok voltak, de nincs tiszta francia, tiszta angol, tiszta olasz és tiszta spanyol sem. Aki tiszta magyar fajról beszél, álmodik vagy hazudik. A magyarban együtt találjuk a mongol-turáni, a bolgár és török, perzsa és besenyő, kún és jász, német és szláv beszivárgás egész özönét, úgyhogy alig van ma Magyarországon egyetlenegy család, amely magát az ősmagyarok fajtiszta leszármazottjának nevezhetné.

Mit ámítjuk tehát magunkat idegenből importált gyermekmesékkel? S mi címen akarjuk gyermekmesék kedvéért meglazítani a legszentebb kötelékeket, amelyek mindnyájunkat legfőbb fokon a legelőkelőbb ősiséggel magával, a Mindenható Teremtő Istennel kapcsolnak össze?”

A vérelmélet agitációs jelszónak, babonának és mítosznak nevezte. A felvetésre, hogy a papság csak félti a hatalmát a faji vallástól, épp azzal válaszolt, hogy a faji vallás félhet a komoly kereszténységtől, s óvatosan megjegyzi, hogy az efféle rágalmazás inkább a bolsevistáknál volt szokás.

Kun András ma szégyenfoltja az egyháznak. Egyesek azt mondják, hogy csak a győzők propagandája miatt. Akárhogyan is van, a végső ítéletet nem mi mondjuk meg, hanem éppenséggel akképp fog az megérkezni, amiképpen ezt az egykori szerzetes jól meg is tanulta római teológiai traktátusain. Afelől biztosak lehetünk, akkor és ott a mindent látó bíró előtt a valós értékei és tettei szerint lesz megmérve, amiképpen mindannyian.

Az egyháznak pedig vannak szégyenfoltjai. A manapság is oly gyakran támadott Prohászka Ottokár püspök mondta, hogy a reneszánsz a katolikus egyház erkölcsi mélypontja, melyben a morális dekadencia elérte a csúcsát. A későbbiekben a most népszerű sorozatban is bemutatott VI. Sándor pápáról (a Borgia pápáról) is kendőzetlenül leírom, mi az igazság. Az, hogy a penészflóra megtámad valamit, sajnos előfordul. De a rothadást éppen a hit állítja meg. Az erkölcsi válságot olyan fertőzés okozza, mely táptalaja a hittől való eltávolodás. Ahogyan Kun András örömmel fogadta a vallásától eltérő gondolatokat vagy épp annak megreformálását, úgy távolodott el a hittől. Amint pedig az egyházi személyek visszataláltak eredeti hitükhöz, s a sátáni kísértés Krisztus testén újból kudarcot vallott, azonnal értelmet nyert, hogyan kerülhetnek az egyházba rossz emberek: mert velük is tanulunk valamit, nekik is helyük van. Az egyházi személy mint a laikus egyén: téved, de belátja, megbánja, bűnbocsánatot kér és kap. Nem jobb, mert ember s ezért gyarló. E blogon is idéztem már Szent Ágostont: sokan vannak belül, akiknek kívül van a helyük. De a Bibliában a jézusi példabeszéd is figyelmeztet, hogy a szüzek (teológiai értelemben az Egyház Krisztus menyasszonya, a szüzek pedig a hívők) között lesznek majd az ítéletkor olyanok, akik csak kiáltozzák, hogy Uram!, Uram!, mire a válasz annyi lesz: bizony mondom néktek, nem ismerlek benneteket.

Nem elég ismételgetni a Nevet, annak fényében is kell élni.