Van egy téma, amely bár a nem hívők számára jellemzően ismeretlen, a katolikusok között egyre többször merül föl, és néha még megosztó viták melegágya is. Méghozzá egy kortárs látnoknő állítólagos próféciái: a nagyfigyelmeztetésnek nevezett magánkinyilatkoztatás-sorozat szerint hamarosan elérkezik az ítélet napja. Mindez nem újszerű, sokan mondtak már sok ilyesmit. Ami valóban megdöbbentő, hogy eddig történt néhány látnoki pontosságú jóslat. Mit hihetünk és mit tudunk a második eljövetel nagyfigyelmeztetéséről?
Először is tisztázzuk, hogy bár a prófétákat a Biblia szerint ne vessük meg, azért a hiteltelen kóklereket nyugodtan nevessük ki... Rengetegen keltettek már pánikot úgy, hogy talán még ők maguk is elhitték, hogy Jézustól kapnak üzeneteket, de a Szentírásban Krisztus azt mondta, hogy nem tudhatjuk sem az napot, sem az órát.
Sok jóslat született a történelemben, de éppen emiatt nagyon figyelmesen meg kell vizsgálnunk, hogy minek is adunk hitelt. Azért, mert valaki azt mondja, hozzá Jézus szól, még nem kell, sőt nem szabad minden szavát elhinnünk. Sőt spirituális szempontból még az sem bizonyíték, ha az igaza utóbb bebizonyosodik: jöhetnek üzenetek, hogy úgy mondjuk, fölülről, de éppúgy érkezhetnek alulról is...
Éppen ezért minden állítólagos csodát és kinyilatkoztatást is az Egyház alaposan megvizsgál. Ez valóban egy évekig, néha évtizedekig tartó alapos folyamat, melyben világi szakértők (orvosok, pszichológusok, fizikusok stb.) és persze egyházi szakemberek (teológusok, papok stb.) igyekeznek megállapítani, hogy a kinyilatkoztatás hiteles-e. Rendkívül fontos igazodási pont számunkra az egyházi tekintély és tanítás, meg persze a Biblia. Ami ellent mond a tanításnak, hitünk szerint bizonyosan nem lehet valódi isteni kinyilatkoztatás, de hát mivel nem igazán lehet tudományos objektivitással vizsgálni ezeket a kérdéseket, még az egyház által kanonizált magánkinyilatkoztatások esetében is helye lehet egy katolikus számára is a kétségnek. Én olyan papot is ismerek, aki semmilyen magánkinyilatkoztatásnak sem ad hitelt. Nem azért, mert a csodákat tagadja, hanem azért, mert az isteni kinyilatkoztatás a Bibliával véget ért, és szerinte nem megbízhatóak ezek a történetek.
De mi a nagyfigyelmeztetés?
2010 novemberében egy addig hitetlen dublini nő látomásokat kezdett látni. Jézus szólt hozzá és igen bőségesen adott neki információkat a nő szerint hamarosan elérkező ítéletről. A nő a helyi egyházmegyéhez fordult és papok segítségét kérte, de nem sokan bíztak meg benne. A kinyilatkoztatások szerinte azóta folytatódnak, és tényleg heti rendszerességgel jelennek meg anyagok, amelyek előrevetítenek egy állítólag nagyon közeli eseményt.
Ami különösen kétségébresztő, hogy a nő a kilétét igyekszik titokban tartani. Azt mondja, nem ő a lényeg és fél is, mert kapott fenyegetéseket. A próféták viszont igen ritkán bújnak el.
Mégsem a személy hitelessége kérdéses, hanem a szavaié: igen egyszerűen ellenőrizhetjük, hogy hiteles kinyilatkoztatásról van szó, csak keressünk konkrét állításokat, és vizsgáljuk meg, azok bekövetkeztek-e. Ennél a lépésnél bizony a hiszékenységnél többre van szükség: objektív, tételes bizonyítékokra.
Benedeket lemondatják!
Kissé hátborzongató olvasni a 2012 májusától kezdve hónapokon át megjelenő jóslatokat. Ellenőriztem a Web Archive-ban, valóban megjelentek ehhez hasonló kijelentések még jóval XVI. Benedek emeritus pápa idei lemondása előtt:
Az Én szeretett XVI. Benedek Pápám, az utolsó igaz pápa ezen a Földön. A római Péter, az Én Péterem, a legelső apostol, a Mennyországból fog uralkodni Egyházam fölött, Örök Atyám parancsnoksága alatt. Aztán, amint Második Eljövetelemkor majd uralkodni jövök, ő fogja kormányozni Isten minden gyermekét, amikor minden vallás Egy, Szent Katolikus és Apostoli Egyházzá egyesül.
Visszatért többször is, hogy Benedek pápát elűzik, le fog mondani, az utána következő pápa pedig nagyon népszerű lesz, de valójában a hit megdöntésén dolgozik majd, ő a valóságos Antikrisztus. Ez elképesztő kijelentés, ha átgondoljuk a jelentőségét. A nagyfigyelmeztetés hívei szerint Ferenc pápa sátáni személy, s éppen ez a veszélyes, megosztó jelenség.
Konkrétan olyan méretet öltött a nagyfigyelmeztetés terjedése, hogy már Magyarországon is szükség volt rá, hogy a papok prédikációjukban figyelmeztessék a híveket arra, hogy nem adhatnak hitelt egy jelenleg is egyházi kivizsgálás alatt álló jelenségnek, ha az ilyen súlyos dolgokat állít. Nem kevesebbről van szó, minthogy néhány sikeres jóslat következményeképp sok amúgy katolikus elfordult Ferenc pápától és ezzel de facto elfordulnak az Egyháztól és a katolikus vallástól is, ha folytatódik ez a hangulatkeltés.
Miért nem igaz a nagyfigyelmeztetés?
Természetesen nem mondhatom, hogy bizonyosan nem igaz, de azt igen, hogy szinte bizonyosan nem az. A jóslatok rendkívül homályosak. S bár kitűnően eltalálták, hogy Benedek lemond, a szövegek szerint őt elűzik, sőt a Vatikánból is elüldözik. XVI. Benedek azt mondta, tökéletesen elfogadja Ferenc pápát, sőt Ferenc is gyakran beszél az emeritus római püspökkel, akit egy igen kedves nagyapához hasonlít, s aki még most is a Vatikánban él. Hasonlóan hihető lehet egy rosszabb hitoktatást kapott hívő számára a jóslatsorozat sok más kijelentése is, de ezek teológiailag megbuknak, mert ellent mondanak a katolikus tanításnak.
Arról van szó, hogy igen nehéz elfogadni egy katolikus próféciát úgy, hogy az nem katolikus. Ha más valláshoz fűződő jóslatok lennének, akkor annak teológiája szerint vizsgálnák a szakavatottak. Jelenleg viszont a Katolikus Egyház a hitletéteményese a katolikus vallást érintő kérdéseknek, és igencsak meglepő lenne, ha igen hamar nem derülne ki általa, hogy a nagyfigyelmeztetés hiteltelen.
Papokat is megbolondít
Magyar fordításban az erdélyi Selymes József atya közli a nagyfigyelmeztetés újabb és újabb jóslatait. Ő maga is elismeri, hogy ezeket még nem kanonizálta az egyház, de hisz a hitelességükben. Igen nehéz helyzetben döntött, mert a jóslás mint okkultizmus súlyos bűn és tilalom alatt van.
2012 januárjában Böcskei László megyéspüspök is figyelmeztette a hozzá tartozó Selymest és Csilik János plébánosokat, hogy a személyes meggyőződés igen kevés ahhoz, hogy hitelesnek nevezzék és prédikálják a nagyfigyelmeztetést. Sajnos ennek hívei szerint az egyház is már szabadkőműves, sátáni befolyás alatt áll, így a figyelmeztetéseket sokszor nem veszik komolyan, és ezzel sodródnak az eretnekség, tilalomba esés és kiközösítés felé egész gyülekezetükkel, akiket azért bíztak rájuk, hogy jó pásztorai legyenek.
Az Isteni Irgalomról Nevezett Máriaként hívott látnoknő spirituális ámokfutását elítélte már a melbourne-i érsek is a papságnak küldött körlevelében:
„Az 'Isteni Irgalom(ról nevezett) Mária' Írországban élő asszony, aki prófétának mondja magát, és azt állítja, üzeneteket kap és látomásokban részesül Jézustól és Máriától, elsősorban a végidőkkel és a világvégével kapcsolatban. Állítása szerint megjövendölte, hogy Benedek pápát lemondásra fogják kényszeríteni, és hogy Ferenc pápa csaló.
Értesüléseink szerint egyesek szentképek kíséretében terjesztik ezeket az állítólagos üzeneteket. Kérem, tájékoztassák a híveket, hogy ezek az anyagok nem kaptak egyházi jóváhagyást, terjesztésüket be kell szüntetni és az üzeneteket és szórólapokat el kell tüntetni. Az érseknek meggyőződése, hogy hivatalos iránymutatást kell adnia ezzel kapcsolatban. [aláírás] – Alina Tsakonas személyi titkár, általános helynöki hivatal.”
Augusztusi jóslat: az Oltáriszentséget is bemocskolják
Amikor prófétálást vizsgálunk, mindig központi kérdés, hogy beleillik-e a szöveg tartalma az egyházi tanításba, teológiailag helyes-e; de ezen felül fontos, hogy az Egyház misztikus tapasztalatába is beleilleszthető kísérőjelenségekkel jár-e, valamint megvannak-e azok a lelki gyümölcsei, melyeket az Istentől kapott ilyen jelentős kegyelmi ajándékok esetében természetesnek vehetünk. Nevezetesen: ezek az üzenetek mit hoznak nekünk?
A nagyfigyelmeztetés káoszt, megosztottságot, a pápa tiszteletének megtagadását, félelmet és aggodalmat hoztak. Jézus aligha ilyen személyiség, aligha efféle üzeneteket küldene. Ha az evangéliumi Megváltó nem boldogságot, megnyugvást, örömet hoz hívei és egyháza számára, akkor az talán nem is Ő...
Az augusztusi figyelmeztetések szerint hamarosan az Eucharisztiát is megváltoztatja az Egyház, méghozzá úgy, hogy abban már nem lesz jelen valóságosan Krisztus. Igen nehéz ezt elképzelni, mikor papjaink például a gulágokon mazsolából préselt szőlőcseppekkel is bemutatták a misét. Mégis a figyelmeztetés szerint változás lesz, a papok pedig nem merik majd fölemelni a szavukat, mert aki megteszi, azt kiközösítik.
És itt a veszélye az egész őrületnek: ha valaki efféle eretnekségeket állít papként (hogy például Ferenc pápa az Antikrisztus), akkor természetes, hogy gyógyító büntetés alá kerülhet. A legutolsó jóslat szerint sokan nagyon fogják támadni a nagyfigyelmeztetést: hívei tehát jelen írásomat már önmagában ennek alátámasztásának, tehát bizonyítéknak vehetik. A jóslat tehát látszólag beteljesül, de önmagát teljesíti be.
Eközben pedig képzett papok érthetetlen, hogyan állhatnak mellé. Az üzenetek között megjelent a millenarizmus, amely egy katolikus szempontból elfogadhatatlan elmélet, mely szerint Krisztus földi visszatérése után még valóságosan ezer évig fog uralkodni a Földön, mielőtt üdvösségre jutnának a lelkek. Ilyesmit nem tanít az egyház, sőt kijelenti, hogy ez tévtanítás:
Ez az antikrisztusi megtévesztés a világban mindannyiszor föltűnik, amikor a messiási reménységet a történelemben akarják beteljesíteni, ami csak a történelmen túl, az eszkatologikus ítélet által teljesedhet be; az Egyház az eljövendő ország ezen meghamisítását „millenarizmusnak" nevezett enyhébb formájában is, és főként a „belsőleg romlott" szekularizált messianizmus politikai formájában elutasította. (A Katolikus Egyház katekizmusának 676. pontja.)
A nagyfigyelmeztetés eltévelyedett híveinek legnagyobb önigazolási kísérletei ráadásul kudarcot vallanak. A figyelmeztetések szerint az Egyház hamarosan megváltoztatja a liturgikus öltözeteket, illetve a pápa új, a fenevadat idéző keresztet használ majd. Találtak is egy képet, amelyet véres kardként mutogatnak körbe:
Ezen azonban nem valamiféle új feszület van, hanem egy, a pápának adott ajándék. Furcsa bizony, de nem azt jelenti, hogy ezt a pápa kérésére készítették vagy a Szentszék kötelezővé tenné az alkalmazását. Egy 2012. májusi figyelmeztetést is citálnak, mely szerint egy különösen nagy bűnt, az azonos neműek házasságát természetes jogként mutatnak majd be, sőt az Egyház is elfogadja majd. Természetesen nem történt ilyesmi, a pápa sem mondott semmi újat, hiába kapta föl pár szavát a sajtó.
Szintén fölmerült már érvként a magyar hívők körében, hogy a Szentatya nem tiszteli az Oltárt: például a riói világtalálkozón egy futball-labdát tett rá. De hát ebben mi lenne tiszteletlenség? Fiataloktól kapta ajándékba, ő pedig azon melegében föl is ajánlotta Szűz Máriának a labdát. Vagy talán tiszteletlenség volt, mikor a néhai Boldog II. János Pál pápa még káplánként rögtönzött oltáron misézett a diákjainak egy kiránduláson vagy mikor a tábori lelkészek esetleg csak penészes kenyért találnak egy lövészárokban a liturgiához? Természetesen nem, a szabályok adnak erre lehetőséget (ahogy fehérbor vagy gluténmentes ostya is használható a szabályok betartásával az átváltoztatásnál).
A hit igen fontos az ember életében. Sokan kérdezik, hogy miért nem elég magunk módján hinni? Miért nem elég, ha csak annyit hiszünk el, amit épp mi kitalálunk, amit mi gondolunk? Szerintünk a világ nem így működik. Van sok olyan hittitok, melyre önmagunktól nem jöhetünk rá. A hitoktatás éppen azért fontos, mert bérmált, hitüket gyakorló katolikusok is élhetnek olyan alacsony teológiai vagy dogmatikai ismerettel, amely lehetőséget ad nekik, hogy efféle állítólagos jóslatok elbizonytalanítsák őket.
Természetesen nem állítom, hogy a valószínűségelmélet filozófusa, Richard Swinburne szintjén kell ésszel eljutnunk Jézus istenségéig vagy a Szentháromság igazságáig, mert erre többségünk nem képes. A hit sokszor valóban nem racionális. De vannak megtanulható, megérthető és ezáltal mélyebben átélhető igazságai. Aki unatkozik a szentmisén, az nyilvánvalóan nem tudja, hogy éppen mit él át, nem érti a rítust, s ez hitoktatásbeli hiányosság.
Amikor pedig efféle álpróféták zavart keltenek egyházunkban, például éppen a magyar püspökség fennhatósága alatt, akkor éppen a magyar katolikus hitoktatás és kommunikáció hibájának közvetlen következményeit látjuk.
Az utolsó 100 komment: