Augustus Tolton atya elsősorban Amerikában, ott is leginkább a katolikusok számára ismert, életútja azonban bárki számára példaértékű lehet. A pap, akit néhány éven belül talán szentté avatnak, a déli államok rabszolgaságában látta meg a napvilágot, mégis eljutott Rómába, hogy ott misszionáriusnak tanuljon, majd visszatérjen szülőföldjére, és olyan munkát vigyen véghez első fekete bőrű papként, amelyekkel méltán vívta ki az utókor csodálatát.

Tolton atya szülei a XIX. század derekán találkoztak egymással Missouri államban, ahová anyja, Martha Jane Chisley mindössze 16 évesen került rabszolgaként. 1851-ben házasodtak össze, két évvel később pedig megszületett első gyermekük, Charles. Őt követte Augustus 1854-ben, aki a keresztségben az Ágoston nevet kapta, s rabszolgaként született.

Martha 1862-ben, Augustus nyolcéves korában döntött úgy, hogy nem kíván tovább rabszolga maradni, s három gyermekével – a két fiútestvérrel és 1859-ben született húgukkal – együtt megszökött. Hogy apjával, Peterrel pontosan mi történt, a mai napig vita tárgyát képezi, maga Tolton atya azonban több alkalommal is beszélt arról, hogy apja volt az első, aki megszökött, hogy csatlakozzon az unionista hadsereghez a polgárháborúban.

Anyjával és két testvérével együtt unionista rendőrök és katonák segítségével végül átkeltek a Mississippi folyón és Illinois szabad államába mentek. A család itt már biztonságban érezhette magát, bár mint később kiderült, a szökés talán felesleges volt. A Toltonok gazdája ugyanis egy Stephen Elliot nevű férfi volt, aki leszármazottai szerint a polgárháború kitörését követően minden rabszolgáját felszabadította és megengedte nekik, hogy északra menjenek. A családfő végül még a háború vége előtt meghalt vérhasban.

Az első fekete pap Amerikában

1863-ban Augustus elveszítette idősebb fivérét is. Ezután egy dohánygyárban kezdett dolgozni Quincy városában. Két évvel később beiratkozott az itt működő Szent Bonifác Iskolába, ám mindössze egyetlen hónapot tölthetett el az intézményben, a plébánia és a tanítók ugyanis folyamatos fenyegetéseknek és zaklatásnak voltak kitéve jelenléte miatt. Augustus azonban nem adta fel, és három évvel később beiratkozott az ugyancsak a városban található Szent Péter Iskolába, ahol Peter McGirr atya, egy ír–amerikai pap vette pártfogásába.

Innen már nem kellett távoznia, bár tanulmányait nagyrészt a téli hónapok alatt végezte, amíg az intézmény zárva tartott. Tolton oktatása a plébánián belül ugyanakkor nem volt zökkenőmentes – bár a városban aktív abolicionista mozgalom működött, McGirr paptársai elutasították, hogy egy fekete tanulót vegyenek fel. McGirr azonban kitartott mellette, így két évvel később az ifjú Tolton megbérmált és valószínűleg elsőáldozása is itt történt.

McGirr töretlen támogatása ellenére az iskola elvégzését követően Toltont minden egyes papi szeminárium elutasította, ahová jelentkezett. Pártfogója azonban kijárta számára, hogy Rómában tanulhasson, így nem kellett álmairól lemondania. 24 éves korában beiratkozott a Francis Főiskolára, a mai Quincy Egyetem elődjére, ahol különleges tantervre volt szüksége, ugyanis tanulótársainál sokkal intelligensebbnek bizonyult, két évvel később azonban elindult Rómába.

Afrika helyett otthonában vezetett missziót

Itt az egyház misszionáriusképzőjében, a Collegium Urbanum de Propaganda Fide intézményben tanult, 1886-ban szentelték fel, hat év után. Tolton azt remélte, hogy Afrikában teljesíthet majd missziós szolgálatot, ezért behatóan tanulmányozta is a helyi kultúrát, ám felettesei végül máshogy döntöttek. Az egyház visszaküldte őt szülőhazájába, az Egyesült Államokba, hogy az ottani fekete közösséget szolgálja.

Tolton visszatért Quincy városába, ahol megpróbált plébániát szervezni a feketék számára, a helyi fehér katolikusok és protestáns feketék részéről azonban heves ellenállásba ütközött. Előbbiek faji alapon ellenezték az elképzelést, utóbbiak pedig úgy gondolták, meg akarja majd téríteni őket a pap. Iskolát és templomot is szervezett itt, a helyi plébánia vezetője azonban világosan a tudtára adta, hogy a tevékenysége nemkívánatos.

Chicagóban találta meg a helyét

Tolton végül Chicagóba ment, ahol egy misszió vezetésével bízták meg. Itt már jóval sikeresebb volt tevékenysége, néhány év alatt hatszáz fősre bővült az általa megszervezett Szent Mónika Katolikus Templom, amely a fekete híveket törekedett összefogni.

Caroline Hemesath nővér, Tolton későbbi életrajzírója vette észre először az atyán a betegség jeleit. Halála végül egy Chicago városát sújtó hőhullám idején, 1897-ben következett be – egyszerűen elájult és meghalt. A Szent Mónika halálát követően még 27 évig működött.

Tolton atya öröksége sokakban élt tovább, emlékét generációkon keresztül megőrizték hívei. 2010-ben Francis George chicagói bíboros bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményez az atya életét illetően, kanonizálása érdekében.

A vatikáni Szentek Ügyeinek Szent Kongregációja 2012-ben az „Isten szolgája” címet adományozta neki és utasítást adott a vizsgálódás folytatására. Ez a folyamat jelenleg is tart, miközben évről évre számos zarándok keresi fel azokat a helyeket, ahol Tiszteletreméltó Tolton atya élete és munkássága zajlott. Nevét viseli egy katolikus középiskola is, amely a Missouri államban található Columbiában működik.

Tolton atya igen fontos személyiség volt, aki nagyon sokat tett az egyesült államokbeli fekete közösségért és a katolikusok közösségért egyaránt. Rabszolgaként született közvetlenül az amerikai polgárháborút megelőző időszakban, s végül makacs kitartása és példaértékű elhivatottsága révén ő lett az amerikai történelem első fekete bőrű felszentelt papja.