Nagyon érdekes filmet láttam tegnap este: a Paul Bettany főszereplésével készült brit életrajzi drámát, a Teremtést, mely Charles Darwin életéről szól. Nyomon követhetjük benne, hogyan született meg A fajok eredete természetes kiválasztás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása című műve, melyet az evolúcióelmélet alapkövének tekintünk. Mivel a film nem említi, hogy Darwinnak teológiai diplomája is volt, így egy nagyon fontos momentum marad ki: a filmben Darwin egy hitevesztett keresztény hívővé válik, aki kitűnő tudós, de meggyűlöli az Istent legkedvesebb gyermeke halála miatt. Darwin igazából magára mérges, mivel unokahúgát vette el, a kislány pedig immungyengesége miatt halhatott meg. Halálát sosem dolgozta föl, állandóan hallucinált, és beszélt a halott lánnyal.
A filmet 2009-ben be sem mutathatták az Egyesült Államokban, ahol az emberek körülbelül 60%-a nem is hisz az evolúcióban. A kreacionizmus szerint a Biblia szó szerinti értelmezése pontosan rávilágít arra, hogy nem az egyedfejlődés hozta létre az embert, hanem Isten, aki megteremtette a saját képmására Ádámot, majd Évát. Szomorúnak tartom, hogy ennyire nem nyitott a szabadságért küzdő USA, de nem lep meg igazán. A Teremtés ugyanis nem veszélyes film, s bár nem mutatja be túlontúl vonzónak a vallásunkat, vélhetően nagyon is pontos és korrekt kritikát ad.
Maga a film egyébként nem választ oldalt: a hívők egyáltalán nem negatív figurák, sőt éppen a tudósok válnak ellenszenvessé, mikor a Thomas Huxleyt játszó Toby Jones (ő a parádés A rítusban még papot játszott) kéjes örömmel jelenti ki Darwinnak, hogy elméletével megölte Istent. Nem is figyelnek a férfi egészségi állapotára, gyakorlatilag képesek lennének halálba kergetni, hogy üssenek a hívőkön. Természetesen őket sem kell félteni: az anya igen nehezen fogadja el, hogy a teremtéstörténet megbukni látszik ura elméletén, az atya pedig sóra térdepelteti az egyik gyermeket, mikor ő az apjától hallott dolgokat elismételve dinoszauruszokról beszél neki.
De a film bemutatja, hogy a hithű asszony támogatja férjét, mikor már a legmélyebb válságba jut kapcsolatuk világnézeti különbségeik miatt, sőt ő az, aki úgy dönt, kiadásra továbbküldi a könyvet. A film is megjegyzi, hogy Darwin végül keresztény temetést kapott, sőt a Westminster-apátságban helyezték örök nyugalomra Isaac Newton közelében, így ő lett ott a hatodik nem királyi személy, aki örök nyugalmát ott aludhatja.
Nem látom akadályát, hogy ezt a filmet megnézzük, ízlelgessük. Megdöbbentő a gondolat, hogy sokan megijednek attól, hogy kiderülhet valami a természet működéséről, amely látszólag ellent mondana az isteni tervezésnek. De hát érett fejjel azért pontosan látjuk, hogy akárhogyan is működik a természet, az nem mondhat ellent annak, hogy mindezt egy Teremtő alkotta meg ilyenre. Mivel Isten nem a világ tere, mert Ő nagyobb a világnál, lehetetlen természettudományosan bizonyítani az Úr nemlétét.
Ezt az egyház is nagyon jól tudja, ezért működnek természettudományos kutatások pápai támogatással. A darwini evolúcióelméletben én néhány helyen látok lyukakat, melyekről a későbbiekben írok is majd, de az evolúciókutatás igyekszik betömni ezeket a hiátusokat. Számomra nem jelent sértést a gondolat. Akik pedig arra hivatkoznak, hogy az evolúcióbiológusok szerint a majmoktól származunk, sajnos nem is értik az evolúciós gondolat lényegét.
A filmből hiányzott az is, hogy Darwin átvette Karl Marx közgazdasági gondolkodását és filozófiáját. Az evolúcióelmélettel gyakorlatilag a marxi gondolatot ültette át a természettudományba. Már nagyapja is beszélt kiválasztódásról, az elmélet tehát egyáltalán nem új. Darwin volt az, aki részletesen összefoglalta, valamint a természeti harcot kiterjesztette a fajon belülre is. Érdekes fejlemény, hogy manapság már olyan tudományos véleményeket is olvasni, hogy az evolúció a mai kor emberét már nem érinti.
Az evolúcióelmélet egy tudományos gondolat, s mint ilyennel, nem lehet semmi bajunk. Nem is nevezném istenellenesnek. Sokkal pusztítóbb gondolatokat fogalmaznak meg azok, akik filozófiájuk a génönzőségre alapítják, akik kiveszik a képletből a lelket. Darwin nem ezt tette, csak leírta az általa megfigyelt természetes kiválasztódást. Ha apja nem fizeti ki az utazását a Beagle-ön, akkor is ismernénk az elméletet, hiszen a befejezését is sürgetni kellett, mert Alfred Russel Wallace ugyanarra a következtetésre jutott, mint Darwin a húszéves kutatása után. A neodarwinizmus vagy tudományos nevén modern szintézis már valóban ijesztőbb elmélet, mely puszta húsgéppé teszi az embert. Fő hangadója, a harcos ateista Richard Dawkins (Az önző gén szerzője) érveivel még szeretnék majd ezen az oldalon is foglalkozni.
Az ígért két témán kívül érdemes lenne kibontani azt is, hogy szemben áll-e egymással a tudomány és a vallás, ahogyan arra a filmben céloztak. Őszinte meggyőződésem, hogy nem, s erre példa, hogy XIV. Benedek pápa is találkozott az ateista meggyőződéséről ismeretterjesztő filmet is készítő Stephen Hawking elméleti fizikussal. Sőt elődje, II. János Pál pápa egy vatikáni tudományos konferencián biztosította is róla, hogy az egyház minden támogatást megad a természettudományos fejlődéshez. Csupán annyit kérhetünk, hogy miközben kutakodnak, tartsák tiszteletben a hitet és ne sértsék meg az emberiesség alapvető törvényeit.
Hiszen maga Galileo Galilei is élete végéig pápai javadalmazást kapott, mégis a mai napig makacsul tartja magát a mítosz, hogy őt az egyház kiátkozta volna eredményei miatt. Ezt a történetet is bemutatom majd a későbbiekben.
Utolsó kommentek