Öngyilkosság? Ezt gondold át.

Utolsó kommentek

  • Mária Kulybus: Én ateltem hasonló esetet mint Anelise pszichológiai értelemben nem vagyok jól bár az én esetemben van előzmény és ez uldoztetes. (2018.05.17. 21:47) Az egész világon nő a démoni befolyás a Vatikán szerint
  • $pi$: "Annak a létezőnek, amelynek a gondolatainkon kívüli létezése lényegi tulajdonsága, a valóságban öröktől fogva létezőnek kell lennie" Rengeteg apró csúsztatás segítségével jutunk el oda, hogy egy n... (2018.02.09. 06:57) Isten léte – észérvekkel
  • Tapsihapsi: @qewr: Alapvetően az egyetemes ortodox egyház is hét szentséget ismer, csak nem határolja el őket szigorúan ez egyéb szent cselekményektől. A szerzetesség kváziszentség. Forrás: hungary.orthodoxia.o... (2018.01.23. 19:31) Mikor érvénytelen az egyházi esküvő?
  • Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan: KÖZÉRDEKBŐL MEGKÜLDÖM AZ ALÁBBI NYILVÁNOS KÉRDÉST FERENC PÁPÁHOZ: Szükségesnek tartom nyilvánosan megkérdezni Ferenc pápát: valóban ő csókol kezet a pénzvilág uralkodóinak az internetes youtu.be/CMN... (2018.01.21. 19:17) Hová kerülnek a pápának írott levelek?
  • kotyesz: Na még ennyi hsz.?! ezt muszáj elolvasnom! (2017.11.10. 11:34) Fogamzásgátlás helyett családtervezés
  • Utolsó 20

Büntetőjog a Vatikánban

2013.07.14. 12:34, Katekéta

A vatikáni városállam a világon egyedüliként teokratikus monarchia államformában működik. Itt található a Szentszék, Róma püspökének (a pápának) hivatala. A katolikus egyház állama azért különálló, mert csak így biztosítható a legnagyobb keresztény felekezetet irányító Szentszék függetlensége. A pápa az egyházi jog forrása, azonban természetesen nem csupán kánonjogra van szükség a Vatikánban. Van világi törvénykezés is, így büntető törvények is léteznek.

Természetesen az nem nevezhető gyakorinak, hogy valaki bűncselekményt követ el a Vatikán területén, de ez abból is adódik, hogy a Föld legkisebb lélekszámú államáról beszélünk, nincs ezer lakosa sem. A vatikáni állampolgárok száma a hatszázat sem éri el.

A hírekbe több mint fél éve került a vatikáni büntetőrendszer, mikor XVI. Benedek emeritus pápa komornyikját, Paolo Gabrielét 18 havi börtönbüntetésre ítélték, mivel titkos iratokat lopott el a pápától, amiket aztán nyilvánosságra is hozott. Akkor Benedek pápa kegyelmet adott a családos férfinak, így az ítélethirdetés után hazatérhetett. Az amnesztia nem csupán büntetőjogi értelemben volt érvényes: bár a pápa közvetlen közelébe nem térhetett vissza, a bűnbocsánat kiterjedt a polgári hivatását tekintve informatikus férfi vatikáni szerepvállalására is, a későbbiekben a helyi gyermekkórházban kapott munkát.

Büntetés kontra megbocsátás

Látszik egyféle ellentét a polgári jogrend (mely a büntetésre fókuszálva igyekszik megelőzni a bűnt, illetve reparálni a társadalmat ért károkat), illetve a katolikus vallás megbocsátásra való törekvése között. Mégsem nevezhetjük paradoxnak, hogy van vatikáni büntető törvénykönyv: nem azt tagadja a hitünk, hogy vannak bűnök, sőt azt sem, hogy ezekért meg kell lakolni. Azt tanítjuk, hogy mégis valamilyen misztikus módon a megbocsátás tud gátat venni annak a gyűlöletből fakadó körforgásnak, mely abból táplálkozik, hogy minden megbántott ember újra megbánt másokat. A bosszúkból fakadó háborúskodások láncolatát csak a békekötés, a megbocsátás fékezheti meg; úgy hisszük, hogy ez az egyének életében is így van.

Azonban ezt sokan igen nehezen emésztik meg. Igen gyakori kérdés, hogy mit tesz a pap, ha a szentgyónásban valaki komoly bűncselekményt vall meg neki. Mi történik, ha például gyilkosságról beszél valaki? A papot igen erős titoktartás köti: egyrészt a világi hatóságok előtt sem köteles beszélni (Magyarországon is megtagadhatja az egyébként tanúkra általában kötelező vallomástételt, ha gyónási titkot árulna el), illetve a kánonjog is automatikus, Apostoli Szentszéknek fenntartott kiközösítéssel bünteti, aki szabályos gyónásban kapott titkot elárul. (Ez azt jelenti, hogy csak a pápa adhat feloldozást egy ilyen bűn alól.)

A gyónási titok megőrzésének példátlan szigora egyébként néha nehéz helyzetet is eredményez, hiszen hivatalos egyházi eljárásokban sem használhatók az így megtudott titkok. Éppen ezért a szemináriumokban sem szokás, hogy például a rektor gyóntassa a kispapokat.

A gyónási titok védelme rendkívül fontos, isteni törvényből fakad, még a pápa sem adhat feloldozást alóla. Létezik közvetlen és közvetett formája is a megsértésének, de alapvetően tehát ilyen helyzetben a pap nem mondhatja el, hogy mit hallott. Viszont ez nem jelenti azt, hogy automatikusan feloldozást is adna! Számtalan oka lehet, hogy érvényesen nem szolgáltatható ki a bűnbánat szentsége, a leggyakoribb például a bűnben való megátalkodás (ez leginkább a rendezetlen nemi élet miatt áll fönn). A pap súlyos esetekben a penitencia feltételéül azonban szabhat gyógyító büntetéseket: például mondhatja, hogy a feloldozást megadja azzal a feltétellel, hogy a tettes föladja magát a hatóságoknál.

Ez a gyógyító büntetésbe vetett hit ad talapzatot a vatikáni világi bírósági eljárásoknak.

Ferenc pápa büntetőjogi reformja

A Szentatya július 11-én hajtott végre egy átfogó büntetőjogi reformot a Vatikánban. Négy rendeletében a világi büntetéseket a nemzetközi egyezményekkel összhangban beemelte a pápai állam törvénykezésébe is. Három törvényt a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága adott ki, amely a pápa mint államfő nevében hirdette ki a törvényeket. A negyedik rendelet Ferenc pápa motu propriója, tehát önálló kezdeményezése, melyet már az egyetemes Anyaszentegyház nevében adott ki. Eszerint az egyházi állam új három törvényének hatályát kiterjesztette az egész egyházi közigazgatásra, így például a Római Kúrián dolgozókra is érvényes lett.

A változások igazából nem különösebben jelentősek. Megszűnt az életfogytiglani börtönbüntetés lehetősége (így a büntetési maximum 35 év lett), illetve megjelentek olyan új törvényi tényállások, melyek elkövetése egyébként az állam területén aligha valószínűsíthetők. Így például külön büntető törvényi tényállás lett az apartheid, a faji üldözés vagy éppen a repülőgép-eltérítés. A terrorizmussal kapcsolatos törvényhozás célja nem az, hogy majd a leendő vatikánvárosi terroristákat visszarettentse, mert alkalmasint ilyenek nem lesznek soha, hanem a nemzetközi egyezményekhez való közeledés, illetőleg az, hogy megelőzzék az olyan kellemetlen helyzeteket, mikor esetleg egy nemzetközi körözés alatt álló személy igyekezne kihasználni a vatikáni joghézagokat.

Természetesen az új büntető törvénykönyv tartalmazza a korrupció és a gyermekbántalmazás tényállását is. Előbbi a Vatikáni Bank miatt eddig is fontos volt. Sokan sajnos tévesen úgy gondolják, hogy az egyház bankjáról van szó, de a valóságban a bíborosi testületből csak néhány személyt delegálnak egyáltalán a bank felügyelőbizottságába. Mivel a bank függetlenül működött a nemzetközi bankszektortól, nem azok szabályai szerint működtették, többször fölmerült, hogy fekete pénzeket igyekeznek rajta külföldi állampolgárok tisztára mosni. Föl is merült, hogy Ferenc pápa megszünteti a bankot, amennyiben nem sikerül biztonságosabbá tenni a működését.

Ez már azért is üdvös lehetne, mert rossz fényt vet a Vatikánra, így rontja a hit hitelét, hiszen a többség nem elég tájékozott, a sajtóhírekből pedig nem derül ki, hogy a valóságban mennyi köze van az Egyháznak a bankhoz. Azt azért nem tagadhatja senki, hogy 266. pápánk központi üzenetének a szegényekhez ismét eltaláló, az egyszerűséghez visszatérő egyházat tartja: a minap végigment a vatikáni garázsokon, ellenőrizte, hogy főpapjai milyen autókkal járnak, és jelezte, igen szomorúvá teszi, ha új modellt használ egy pap, hiszen annak árát költhetné a szegényekre is.

A vatikáni törvények szigorítása, pontosabban átstrukturálása már XVI. Benedek alatt elkezdődött. Ő volt az első modern pápánk, aki a szeretetből büntetést igyekezett visszahozni az Egyházba. Maga elé vont minden gyermekbántalmazással kapcsolatos ügyet és már pápasága első éveiben elvi éllel kijelentette, hogy bizonyos esetekben a megbocsátás parancsa mellett a megfelelő büntetést is ki kell szabni éppen a lelkek üdvéért.

4 komment

Címkék: pápa bűn vatikán megbocsátás kánonjog


A bejegyzés trackback címe:

https://apologetika.blog.hu/api/trackback/id/tr75404060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Con Storm · http://pszichohistoria.uw.hu/ 2013.07.15. 08:49:15

A tézis és antitézis is benne van az újtestamentumban, hogy nincs megbocsátás megbánás (bűnbánat) nélkül, valamint az is, hogy bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek! Ez oké...

De a Deo (-litás) Dualitás mögött még van egy tanítás, amit nem hangoztatnak, a kétszerte nagyobb visszafizetés! Ki milyen pohárral töltött, kétszerte fizettessék neki vissza!

Szóval van min vitatkozni, gondolkodni mikor melyik tézis a helyes, és melyiket kell elvetni!

Nyilván ez attól függ, mi állítja meg gondolkodni és bűnének súlyát felismerni a vétkezőt!

LAVÓRVAGÁNY 2013.07.15. 09:25:50

Inkább egy olyan törvényt fogadna el, ami megtiltja mondjuk Benedeknek, hogy a Vatikánban bujkáljon, így elkerülve, hogy felelősségre vonják. Egyik féreg védi a másikat.

Con Storm · http://pszichohistoria.uw.hu/ 2013.07.15. 13:44:32

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

Szerintem ő sem tudja... Csak szeretne minden keresztényt koncentrációs táborba záratni.. Főleg a papokat, mint Hitler csinálta...
Öngyilkosság? Ezt gondold át.