Öngyilkosság? Ezt gondold át.

Utolsó kommentek

  • Mária Kulybus: Én ateltem hasonló esetet mint Anelise pszichológiai értelemben nem vagyok jól bár az én esetemben van előzmény és ez uldoztetes. (2018.05.17. 21:47) Az egész világon nő a démoni befolyás a Vatikán szerint
  • $pi$: "Annak a létezőnek, amelynek a gondolatainkon kívüli létezése lényegi tulajdonsága, a valóságban öröktől fogva létezőnek kell lennie" Rengeteg apró csúsztatás segítségével jutunk el oda, hogy egy n... (2018.02.09. 06:57) Isten léte – észérvekkel
  • Tapsihapsi: @qewr: Alapvetően az egyetemes ortodox egyház is hét szentséget ismer, csak nem határolja el őket szigorúan ez egyéb szent cselekményektől. A szerzetesség kváziszentség. Forrás: hungary.orthodoxia.o... (2018.01.23. 19:31) Mikor érvénytelen az egyházi esküvő?
  • Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan: KÖZÉRDEKBŐL MEGKÜLDÖM AZ ALÁBBI NYILVÁNOS KÉRDÉST FERENC PÁPÁHOZ: Szükségesnek tartom nyilvánosan megkérdezni Ferenc pápát: valóban ő csókol kezet a pénzvilág uralkodóinak az internetes youtu.be/CMN... (2018.01.21. 19:17) Hová kerülnek a pápának írott levelek?
  • kotyesz: Na még ennyi hsz.?! ezt muszáj elolvasnom! (2017.11.10. 11:34) Fogamzásgátlás helyett családtervezés
  • Utolsó 20

Nős katolikus papok

2012.12.21. 14:11, Katekéta

A közvélemény számára az egyik legérdekesebb kérdés egy katolikus pap életében a nőtlenségi fogadalom, azaz a cölibátus. Mivel társas lényként alapvetően úgy érezzük, hogy a boldogsághoz egy párra van szükségünk, nehéz elképzelni, hogy valaki a szabad akaratából le tudna mondani a párválasztásról. A nagyon modern, liberális felfogás szerint eleve lehetetlen aszexuálisan élni, de ezt nyilván azok mondják, akik magukról nem tudják elképzelni. Szerintem a cölebsz életmódban nem a szexhiány a legnagyobb ellenség, hanem a gondolat, hogy sosem lesz senkim.

A papság válságban van abban az értelemben, hogy egyre több az elhagyatott plébánia, egyre kevesebb a pap. Emiatt sokan szorgalmazzák még az egyházon belül is a nőtlenségi fogadalom kérdéskörének átgondolását. Bár sokan azt hiszik, hogy a cölibátus valamilyen dogma a Katolikus Egyházban, ez nincsen így. Ezt a szokást, egyházfegyelmi előírást a pápa egyetlen döntésével semmissé tehetné, de (szerintem helyesen) mindig kiáll a nőtlenség mellett. Hozzá kell azonban tenni, hogy a hetvenes években a ma pápai trónon ülő Joseph Ratzinger is fölvetette, hogy bár elvi probléma nincsen a cölibátussal, talán éppen ez tart vissza sok remek és alkalmas embert a papságtól.

A cölibátus kérdésköréről, az érvekről és ellenérvekről egy későbbi, külön bejegyzésben szeretnék majd írni. A lényeg röviden: mivel a katolikusok a jézusi apostolságot tartják mintának, s Jézus nőtlen volt (a mostanában modern meséktől most tekintsünk el, és a kanonizált Szentírást vegyük figyelembe), valamint apostolai is azok voltak vagy elhagyták feleségüket a munkáért, ezért úgy látja az egyház, hogy a tökéletes papsághoz ez elengedhetetlen. Nem szabad elfelejteni, hogy bármelyik ma felszentelt pap visszavezetheti papságát Krisztusig: maga Jézus tette apostolokká követőit, akik kézrátétellel neveztek ki papokat, s ez a kétezer esztendős láncolat a mai napig nem szakadt meg. Egyébként én is úgy érzem, hogy a tökéletes lelkipásztori munka nem nyolcórás munkarend, hanem élethivatás, amelybe sajnos nem fér bele a család. Milyen helyzetbe kerülne egy pap, ha missziós munkára menne vagy más plébániára helyeznék át, de a családja nem mobilis? Egyáltalán hogyan képzelhető el, hogy a család nem vesz el időt a papi feladatoktól? Értelemszerű, hogy a legideálisabb helyzet, mikor a pap teljesen szabad. Családja persze marad (szülei, testvérei stb.), valamint ő Istennel él egy olyan szoros kapcsolatban, mely a földi szerelmet ki tudja váltani. Ezzel együtt természetesen a cölibátussal minden áldott nap meg kell küzdenie. A hit sem egy esemény, hanem folyamat: mindennap történik velünk.

Még mindig él egy népszerű elképzelés, hogy a cölibátus azért terjedt el, nehogy az egyházi vagyon az örökösök által elaprózódjék. Mivel azonban az egyházi vagyon eleve nem örökölhető, ennek az elképzelésnek semmi értelme sincsen.

Előfordulhat, hogy valaki házas már, mikor úgy dönt, hogy a papság soraiba lépne. Ilyenkor előfordulhat, hogy kap erre engedélyt. Ha a feleségétől különválnak útjaik, s a Szentszék különleges engedélyt ad, akkor pappá szentelhetik. Még könnyebb az eljárás, ha a feleség főbenjáró bűnöket követett el, például házasságtörést (felbontja a házasságot vagy házasságon kívüli gyermeke születik). Akkor azonban nem szentelik pappá a jelöltet, ha eltartásra szoruló gyermeke van.

Mivel a papszentelés olyan szentség, mely eltörölhetetlen léleknyomot hagy, előfordulhat, hogy már gyakorló áldozópap esik szerelembe, és kiugrik a klérusból. Ilyen esetben például már nem miséztethet vagy gyóntathat. De ilyen papok Magyarországon is alkottak már közösséget: a Nős Katolikus Papok Közössége megalakulásakor a nyolcvanas évek végén nyolc pap tartott közös lelkigyakorlatot.

Hallottam olyan történetről is, mikor a kiugrott pap gyakorlatilag családközösséget alapított, otthon a családjának és barátaiknak misézett tovább. Fölmerült már, hogyan adhatna családtervezési tanácsot egy nőtlen férfi, de azért azt látni kell, hogy a nőtlenség nem azt jelenti, hogy valaki nem ismeri a családot vagy a szerelmet. A szemináriumban nem is fogadnak olyat szívesen, aki még nem volt szerelmes, mert nem tudja, hogy miről mond le. Ha pedig valamiről esetleg nem tud a gyóntató, akkor a feladata, hogy megfelelő (lehetőség szerint katolikus) szakemberhez irányítsa a híveket, akik egyébként általában meglehetősen toleránsak, és sokan engednék a házasodást a papságban.

A görögkatolikusok között nem probléma, ha valakinek van élő házassága. Szerintük a papság nem hagy eltörölhetetlen léleknyomot, és házas férfit föl lehet szentelni. Viszont pap később már nem házasodhat meg. A protestáns keresztyén felekezeteknél nincsen papi szentség, így nőtlenség sincsen. A lelkészek gyakorlatilag olyan világi személyek, akik a közösségüket vezetik.

Jelenleg a világon körülbelül 450 000 katolikus pap van. Bár pontos számok nincsenek, ezeknek akár 2%-a is lehet házas. Persze ők leggyakrabban kiugrott, már nem aktív papok lehetnek, azonban itt is akad egy-két különleges kivétel. Éppen idén avattak pappá egy négygyermekes, házas férfit pápai engedéllyel. Az 55 éves férfi korábban evangélikus lelkipásztor volt húsz éven át, de fölismerte a katolikus hit igazságát, s az evangélikus tanítástól eltérően vélekedett emiatt az Oltáriszentségről. Az Evangélikus Egyház ezért megtiltotta lelkészi munkája gyakorlását. A 2008-ban katolizált házaspár ezért érdekes helyzetbe került. A férfi hiába diplomázott korábban teológiából, el kellett végeznie a katolikusteológia-képzést is, majd csak a pappá szentelés volt hátra, melyet azonban látszólag akadályozott, hogy házas ember volt. A Szentszék azonban különleges felmentést adott számára a nőtlenségi fogadalom alól, így már katolikus plébánosként teljesítheti szolgálatát. 2011-ben Németországban szenteltek pappá egy házas férfit, ami azért nem szokatlan, mert az anglikán egyházból áttérő lelkészek leggyakrabban már házasok. XII. Piusz pápa 1950-ben engedélyezte ilyen esetekben a fogadalom alóli felmentést.

Mivel a papszentelést a püspökök végezhetik, előfordulhat, hogy alkalmatlan ember lesz pap, s ugyanígy lehetséges, hogy szabálytalan a szentelés. Egy jezsuita szerzetes egyszer még azt is fölvetette, hogy a Szentszékkel szembeni engedetlenségként szenteljenek pappá házas embereket. Nem az ő hatására, de volt olyan érsek, aki sorozatosan, az egyházi tilalom és a Vatikán kérése ellenére szentelt föl házasokat. Emmanuel Milingo zambiai érseket többször figyelmeztette a pápa, de folytatta a működését, ezért azon kevesek közé került, akik a XXI. században egyházi átok alá kerültek. Hogy ez pontosan mit jelent, illetve miért is történt ez, valamint kik kerültek még ilyen súlyos büntetésbe, arról szintén egy későbbi cikkben írok majd.

2 komment

Címkék: katolicizmus kiközösítés cölibátus


A bejegyzés trackback címe:

https://apologetika.blog.hu/api/trackback/id/tr304976260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

annamanna 2014.05.19. 14:00:05

"A cölibátus kérdésköréről, az érvekről és ellenérvekről egy későbbi, külön bejegyzésben szeretnék majd írni." "Hogy ez pontosan mit jelent, illetve miért is történt ez, valamint kik kerültek még ilyen súlyos büntetésbe, arról szintén egy későbbi cikkben írok majd."
www.origo.hu/nagyvilag/20140518-papok-szeretoi-kerlelik-ferenc-papat.html
talán itt az ideje az új cikknek...

István Mravcsik 2015.08.21. 10:32:55

Szegény emberek,akik valami nagyobb dolgokat szeretnének tenni Istenért-bizonyos körök-próbálják Ige ellenes (Isten ellenes 1Móz.2.8+1Tim.3.2) életre rábirni őket-hogy ne az Isten,hanem az emberek akarata legyen meg-ám ők sokan áldozatokká lesznek és menet közben kiderül,hogy itt valami nem stimmel-ez nem természetes-ez egy kifordított élet-ez nem Isten akarata-és igazuk van.!!!-Az Isten Igéje az Igazság és ezt ember nem változtathatja meg következmény nélkül.! Jel.22.18-19
Öngyilkosság? Ezt gondold át.