Öngyilkosság? Ezt gondold át.

Utolsó kommentek

  • Mária Kulybus: Én ateltem hasonló esetet mint Anelise pszichológiai értelemben nem vagyok jól bár az én esetemben van előzmény és ez uldoztetes. (2018.05.17. 21:47) Az egész világon nő a démoni befolyás a Vatikán szerint
  • $pi$: "Annak a létezőnek, amelynek a gondolatainkon kívüli létezése lényegi tulajdonsága, a valóságban öröktől fogva létezőnek kell lennie" Rengeteg apró csúsztatás segítségével jutunk el oda, hogy egy n... (2018.02.09. 06:57) Isten léte – észérvekkel
  • Tapsihapsi: @qewr: Alapvetően az egyetemes ortodox egyház is hét szentséget ismer, csak nem határolja el őket szigorúan ez egyéb szent cselekményektől. A szerzetesség kváziszentség. Forrás: hungary.orthodoxia.o... (2018.01.23. 19:31) Mikor érvénytelen az egyházi esküvő?
  • Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan: KÖZÉRDEKBŐL MEGKÜLDÖM AZ ALÁBBI NYILVÁNOS KÉRDÉST FERENC PÁPÁHOZ: Szükségesnek tartom nyilvánosan megkérdezni Ferenc pápát: valóban ő csókol kezet a pénzvilág uralkodóinak az internetes youtu.be/CMN... (2018.01.21. 19:17) Hová kerülnek a pápának írott levelek?
  • kotyesz: Na még ennyi hsz.?! ezt muszáj elolvasnom! (2017.11.10. 11:34) Fogamzásgátlás helyett családtervezés
  • Utolsó 20

A Boldog Vazul-székesegyház

2012.11.08. 14:53, Katekéta

Szerző: Georges L'Auné

Moszkva ékszerdoboza

A Boldog Vazul-székesegyház, Istenanya oltalma templom (Собор Покрова Пресвятой Богородицы, что на Рву) vagy Vaszilij Blazsennij-székesegyház szerepel az UNESCO világörökségeinek oroszországi listáján, valamint a moszkvai Vörös tér egyik leghíresebb épülete. Az idők során a hatalmas város – és az Orosz Föderáció – szimbólumává vált.

A templom Rettegett Iván (Иоа́нн IV Васи́льевич) parancsára épült 1555 és ’61 között; 1561. július 12-én szentelték fel.

A cár a monumentális építmény felépítésével Isten iránti háláját akarta kifejezni, mivel az orosz nép 1552-ben fényes győzelmet aratott a kazányi tatár kánság (Казанским ханством) felett.

Felépülésének körülményeit illetően számos mítosz kapott szárnyra. Az egyik változat szerint az épület tervezője a híres építész, Постник Яковлев – ragadványnevén: Барма – volt, míg egy másik verzió azt állítja, hogy Яковлев és Барма két különböző mesterember, akik együtt tervezték a székesegyházat. Egy harmadik történet is van, amely egy nyugat-európai – feltehetően olasz – építésznek tulajdonítja a terveket. A templom mai nevét a XVI. század végén (1558-ban) kapta, amikor itt helyezték örök nyugalomra Boldog Vazult, az oroszok legendás szent emberét.

vazul3.jpg

A templom a XIV–XIX. században

A XVII. század második felében jelentős átalakításokat eszközöltek rajta. Ekkor építették hozzá a templom körüli felső nyitott galériát, a fehér kőlépcsők fölötti verandát és a díszes „sátrakat”. A külső és belső galériákra, valamint a teraszok korlátjaira növénymintás díszeket festettek. Ezek a részleges felújítások 1683-ban fejeződtek be.

Az épület több mint négy évszázados története során számos moszkvai tűzvész próbáját állta ki, amelyek elkerülhetetlenül megváltoztatták alakját és külső megjelenését. 1737-ben az ún. Троицкого („Szentháromság”) tűzvész után Ивана Мичурина moszkvai építész tervei alapján restaurálták homlokzatát és belső tereit.

A következő átfogó felújítási munkálatokat 1784 és 1786 között végezték II. „Nagy” Katalin (София Августа Фредерика Анхальт-Цербстская) orosz cárnő kezdeményezésére. Két további restaurációs folyamat zajlott le 1900 és 1912 között С. У. Соловьёв, majd 1920-ban Н. С. Курдюков és А. А. Желябужский építészek vezetésével.

A szovjet éra

1918-ban a Boldog Vazul katedrális egyike volt azoknak a jelentős kulturális emlékeknek, amelyeket állami védelem keretei között nemzeti emlékművé nyilvánítottak. Az épületet egy bizonyos Иоанн Кузнецов gondjaira bízták, aki kisebb javításokat hajtott végre a lepusztult katedrálisban.

1923-ban létrehoztak egy bizottságot, amelynek döntése alapján a székesegyházat mindenki által látogatható múzeummá alakították és május 21-én megnyitották kapuit a nagyközönség előtt. 1928-ban a katedrális az orosz Állami Történeti Múzeum részévé vált. Annak ellenére, hogy közel egy évszázada folyamatosan felújítási munkálatok zajlanak az épületben, a múzeum mindig nyitva áll a látogatók előtt – csak a második világháború ideje alatt zárták be egy rövid időre, amikor a Groβdeutsches Reich előrenyomuló seregei miatt veszélyben forgott az orosz anyaföld.

1929-ben a kommunista államvezetés végleg betiltotta a misézést – még a harangokat is eltávolították a templom tornyaiból –, 1930-ban pedig még esetleges lebontása is szóba került. 1991 óta a Boldog Vazul Katedrális egyszerre üzemel múzeumként és az orosz Orthodox Egyház templomaként.

A templom szerkezeti felépítése

A templom legmagasabb pontja 65 méterrel magasodik a talajszint fölé. Kilenc kupolájának nevei a következők:

1. Покрова Богородицы – A Szent Szűz Oltalma (központi kupola)
2. Св. Троицы – Szentháromság (Szent Miklós püspök tiszteletére)
3. Входа Господня в Иерусалим – Jeruzsálem Születése (a keresztény hit mártírjainak tiszteletére)
4. Григория Армянского – Örmény Gergely
5. Александра Свирского
6. Варлаама Хутынского
7. Иоанна Милостивого – Irgalmas János
8. Николая Чудотворца Великорецкого
9. Адриана и Наталии – Adrián és Natália

Nyolc torony – négy axiális és négy kisebb – tetején gazdagon díszített hagymakupola látható. Föléjük tornyosul a „Szent Szűz Oltalmának” centrális tornya egy kisebb harangtoronnyal kiegészülve. Mind a kilenc torony közös alapon nyugszik.

1588-ban a katedrális észak-keleti feléhez építették hozzá a későbbi névadó, Boldog Vazul kápolnáját.

vazul2.jpg

A pince

A templom alagsora több helységből áll. Tömör, durván 3 méter vastag téglafalai vannak, belmagassága pedig 6,5 méter. Az épület megjelenése – így a pince külleme is – egészen egyedülálló. A falakon keskeny nyílások találhatóak, amelyek biztosítják a légmozgást, így egész évben kellemes a beltéri klíma.

Bizonyos helységek nem látogathatóak a hívek és a turisták számára – ezeket a termeket elzárják a kíváncsi szemek elől. 1595-ben a templom pincéje királyi kincstárként is funkcionált. Ez 1930-ban nyert megállapítást, amikor egy restaurációs folyamat során találtak egy titkos lépcsőt, amelyet korábban csak a beavatottak
ismerhettek.

Az alagsorban Boldog Vazul ikonjai találhatóak; egy közülük különösen értékes, mivel a XVI. századból való.

A veranda

A székesegyház körül veranda húzódik. A XIX. század közepére ez az íves bejáratokkal tarkított külső galéria már a templom teljes egészét körülölelte.

A XVII. század második felében virágmintás díszekkel egészítették ki a veranda festését. A galéria keleti szektorában szentekről készült olajfestmények láthatóak. Eredeti formájában fennmaradt faragott tégla bejárat vezet a belső templomba

A galéria festése

A galéria nyugati felét tényleges téglaberakás borítja, míg a keleti oldalon festés imitálja ugyanezt. A festett téglák mérete megegyezik a valódi téglák méretével. A két galéria a székesegyház központi terében fonódik egymásba.

A harangláb

A székesegyház bizonyos tornyai a XVII. század kezdetén elpusztult harangláb helyére épültek. 1680-ban épült fel az új harangtorony, ami a mai napig ellátja funkcióját.

A harangláb alapja egy nyolcszög alakú nyitott platform, amelyet nyolc íves pillér köt össze. A harang így tehát egy nyolcszögletű, színes csempékkel és aprócska ablakokkal díszített sátorban „lakik”. A mostani harangot kiemelkedően tehetséges orosz mesterek öntötték a XIX. században.

Szólj hozzá!

Címkék: oroszország templom ortodox kereszténység


A bejegyzés trackback címe:

https://apologetika.blog.hu/api/trackback/id/tr14897193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Öngyilkosság? Ezt gondold át.