Ma Tiszteletreméltó Sándor István szalézi vértanú Boldog Sándor István lesz, mikor ünnepélyes szentmise keretében boldoggá avatják a Szent István-bazilikánál. Már régóta várja a magyar katolikus közösség, hogy az Egyház a szentség előszobájának is nevezett boldogok rendjébe fogadja a magyar szerzetest.
A misé főcelebránsa dr. Erdő Péter bíboros-prímás (és újabban szinódusi főrelátor) atya lesz, a Szentszék képviseletében pedig Angelo Amato bíboros (maga is szalézi), az Apostoli Szentszék Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa hirdeti ki a pápa nevében a boldoggá avatást, melynek kétezer oldalas dokumentációja született a Vatikánban. A mise ezekben a percekben zajlik, mikor ezeket a sorokat írom.
Tiszteletreméltónak nevezzük azokat, akik a boldoggá avatás előtt állnak, amely gyakorlatilag a szentté avatás előszobája. A szentekről az Egyház teljes tekintélyével kimondja, hogy ismerete szerint üdvösségre jutottak, de természetesen nem csak azok szentek, akikről ezt tudja az Egyház. A mindennapi emberek is szentek, akik mennyországba kerülnek, de néhány szent különös tiszteletet érdemel, mert életszentségük valós példakép. Gyakran a mártíromság vörös koronája tesz valaki szentté, máskor a tisztaság fehér koronája. A szentté avatáshoz bizonyított csodatételekre van szükség, melyek leggyakrabban csodás gyógyulások.
A szentek tiszteletét a Katolikus Egyház a világon valamennyi híve számára előírja. Ez nem imádat, hanem tisztelet: annak tisztelete, hogy a személy már üdvösségre, Isten színe látására jutott. A boldogok is valódi életszentségben éltek, de őket csak egy helyi közösség (jelen esetben a magyar hívők) elé állítja példaképként az egyház.
Ki az új boldogunk?
Sándor István 1914-ben született Szolnokon. Egyszerű, szegény munkáscsaládba született és az iskolában sem tűnt ki. Egész életét csöndes, szorgos munkával töltötte.
22 évesen laikus testvérként lépett be a szalézi rendbe, ahol a nyomdában dolgozott. Négy évvel később tette le első, ideiglenes fogadalmát. A háborúban besorozták, híradósként és távírászként szolgált, többek között a Don-kanyart is meglátta. '44-ben amerikai hadifogságba került. Egy fönnmaradt tanúvallomása szerint: „Öregem, az nagyon kemény környezet volt, nem csöpögött a vallásosságtól; csupa káromkodás és erkölcsi pocsolya volt az élet. Csak az imádság tartott meg. Bátorság kellett hozzá, hogy kézbe vegyed a rózsafüzért.”
Magyarországra való visszatérése után, 1946-ban örökfogadalmat tett. Főleg a fiatalok lelki nevelésével foglalkozott, és ez lett a veszte is. A kommunista magyar állam betiltotta a szerzetesrendeket, ő azonban a rábízott, főleg nehéz sorsú gyermekeket és fiatalokat nem engedte szélnek ereszteni. Az ÁVH előszeretettel válogatott soraiba ilyen árvák közül, és így került az állambiztonsági szervezetek látókörébe Sándor István testvér is.
Rendtársai megszervezték nyugati menekülését, de ő úgy döntött, hogy szükség esetén vállalja a vértanúságot is, de el nem hagyja a rábízott fiatalokat. 1952-ben tartoztatták le. A börtönben a szerzetest többször összeverték, de nem tudták beismerő vallomásra rábírni. Tizenöt társával (köztük öt pappal és egy tizenöt esztendős gimnazista lánnyal együtt) hadbíróság elé állították. A leány nyolc évet kapott, a többiek összesen 125 évet, négy embert pedig kötél általi halálra ítéltek, köztük Sándor Istvánt is. Utolsó mondatai talán éppen azok voltak, amit akkor mondott a vele elítélteknek, mikor a bírók éppen a büfébe vonultak ítéletet hozni: bocsánatot kérek.
A családot csak az ítélet végrehajtása után két évvel, 1955-ben értesítették, hogy államellenes szervezkedésért meggyilkolták a szerzetest. A rákoskeresztúri temetőben, talán a 298-as parcellában nyugszanak hamvai. 2006-ban kezdeményezték szentté avatását. A koholt vádak alapján hozott halálos ítéletet 1994-ben semmisítették meg.
Kik a szaléziek?
A Szalézi Szent Ferenc Társaság egy római katolikus klerikus szerzetesi kongregáció. Alapítója Bosco Szent János, aki életcélja a szegények istápolása és a fiatalok megsegítése volt. A szalézi rend célja a fiatalok nevelése, oktatási intézményeikben a szalézi pedagógia szerint tanítanak. Nevelésük központjában a megelőzés szelleme áll, melyet a bizalom, nyitottság és örömre nevelés hármasságán keresztül igyekeznek megvalósítani.
A betiltás után 1989-ben alakulhatott újra a rend, akkor nyolcvanhárom taggal. Ma már csak körülbelül negyvenen vannak, egyharmaduk nem pap. Négy szalézi ág működik Magyarországon, női águk a Segítő Szűz Mária Leányai Társaság, harmadrendjük a Szalézi Munkatársak Jámbor Egyesülete.
Ha többet szeretnél olvasni Sándor Istvánról, nézd meg ezt a cikket.
Hamarosan Boldog II. János Pál pápát szentté avatják majd. Mi pedig már régóta várunk rá, és hamarosan esedékes lehet, hogy Mindszenty József hercegprímás is a boldogok közé kerülhessen.
Utolsó kommentek