Érdekes hír járta be a mai sajtót, amely szerint az orosz ortodox egyház betiltaná az Apple logóját (egy harapásnyomos almát), mivel az az édenkerti bűnbeesést szimbolizálja. A dolog pikantériája, hogy erre törvényi lehetőségük is lenne, hiszen a blaszfémia Oroszországban tiltott, ha pedig ez annak számít, akkor a világ legértékesebb vállalata nem használhatná jogszerűen jól ismert, nagy brandértékkel rendelkező emblémáját az orosz piacon. De kik azok az ortodoxok?
Magyarországon gyakran a római katolikusokat is ortodoxnak szokták nevezni, ami abban az értelemben igaz is lehet, hogy a protestáns, tehát újabb keletű felekezeteknél régebbi, magát egészen a bibliai apostolokig vezeti vissza. A keresztények között azonban az ortodoxia bizonyos értelemben a katolicizmusnál is konzervatívabb irányzat. Az ortodox keresztények körülbelül 150 millióan lehetnek a világon, így egy nagyon nagy felekezetről van szó, de Magyarországon nem sokat tudnak róluk. A magyar ortodoxok a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátushoz tartoznak, amely a konstantinápolyi ortodox egyház része. Nálunk körülbelül két és félezer ortodox keresztény hívő élhet. Sokan görögkeleti keresztényeknek nevezik őket, de sok ortodox sértőnek érzi ezt az elnevezést. A keleti kereszténység kifejezés is kerülendő, mert több keleti keresztény hitirányzat létezik, jóllehet az ortodox messze a legnagyobb.
Romániával egy egyházba tartoznak a magyar hívők is. A román ortodox egyház az orosz után a második legnagyobb körülbelül tizenhatmillió hívével. Az orosz egyháznak viszont százmilliónál is nagyobb követői lélekszáma van, így nem túlzás azt mondani, hogy az ortodox kereszténység maga az orosz kereszténység. Ez a csoport az ortodoxia, tehát igaz hit szóval hivatkozik önmagára, mégpedig azért, mert álláspontjuk szerint ők őrizték meg a legtöbbet a bibliai tanításokból és ők követik a legszorosabban az apostolokat.
Az ortodox egyház 1054-ben alakult ki a nagy egyházszakadás keretében. A skizma főleg teológiai kérdések mentén szakította szét az egységes egyházat, de a casus belli területi viaskodás volt Bulgária és Dél-Itália miatt. Addig több központja volt a kereszténységnek, s bár Rómát tekintették az elsőnek, Konstantinápoly is fontos központ volt. A pápát a keresztények egy része csak primus inter pares rangúnak tartották, tehát elsőnek az egyenlők között. IX. Leó pápát III. Henrik német-római császár ültette a trónra, nem bíborosok választották meg. Nem tudta megakadályozni, hogy az Anyaszentegyház kettészakadjon, s létrejöjjön a nyugati és keleti oldal.
Az ezres évekig kiadott zsinatokat az ortodoxok is elfogadják, de a későbbieket nem. Nem ismerik el a pápa tévedhetetlenségét a vallási és erkölcsi kérdésekben, de dogmatikailag nincsen sok különbség. Az ortodoxok is elismerik a Szentháromságot, Jézus feltámadását és kettős (isteni és emberi természetét), a hét szentséget, sugalmazott írásnak tartják a Szentírást és Máriát (akit ők Istenszülőnek neveznek) szintén nagyon nagy becsben tartják.
Van azonban különbség is, mely inkább teológiai jellegű: elutasítják Mária szeplőtelenségének tanát (tehát azt, hogy Szent Anna, Mária édesanyja méhében már áteredő bűn nélkül fogant meg Szűz Mária egyedüliként az emberek történetében), a purgatórium tanítását és a Filique-kérdésben sem értenek egyet a katolicizmussal. A katolikus teológia szerint a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, az ortodoxia szerint viszont csak az Atyától. Minden keresztény egyetemes krédóját, a Nikaia–konstantinápolyi hitvallást ezért ökumenikus környezetben úgy kell mondani, hogy abban nem esik szó arról a vélekedésről, hogy a Szentlélek a Fiútól is származna.
A hívek számára persze mindezek annyira nem lényeges kérdések, többségük nem igazán van tisztában ezek teológiai okaival. A fő különbség a liturgiában érhető tetten, de ott is többféle rítus létezik. Ismerik az átistenülés fogalmát is, mely szerint a hívő emberben megjelenik Isten fénye. Hitük szerint az egyháznak csupán egyetlen papja lehet, maga Jézus Krisztus. Az ortodox papság nem Krisztus helyett vagy nevében szolgál, hanem maga Krisztus irányítja egyházát a Szentlélek által a mai napig.
A kommunizmus évei alatt az ortodoxokat is keményen üldözte az ateizmust terjesztő rezsim, kolostoraikat, templomaikat lerombolták, papjaikat bebörtönözték vagy megölték, mint Magyarországon is. A katolikus hitre áttért ortodoxok megalapított az orosz bizánci katolikus egyházat, amelyben a katolikus hitben és Anyaszentegyház alatt, de bizánci rítussal folytatják hitéletüket unitáriusként.
1965 végén VI. Pál pápa és I. Athinagorasz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen föloldották a másik egyház kiátkozását. A jelen cikk apropóját adó ötletet (az Apple-logó betiltásáról) az ortodoxoknak is a konzervatívabb ága találta ki. Magam részéről meg is lepődtem rajta, mert soha sem jutott eszembe ez a párhuzam az Apple és a bűnbeesés között. Steve Jobs Apple-alapító ráadásul nem is biztos, hogy erre gondolt vagy inkább mondjuk azt, hogy nem valószínű, hogy a bibliai történetre gondolt volna. Az alma szimbolikája egyébként sem teszi magát az almát gonosszá, hiszen az egy nagyon értékes, finom gyümölcs. A Newtonról szóló mítosz (mely szerint a fejére hulló alma miatt jutott eszébe a gravitáció ötlete) is ezt a szimbólumot használja, hiszen maga az alma gyújtotta meg a világosságot. De magam inkább úgy érzem, hogy modernitással hadilábon álló egyházi személyek ezzel leginkább politikai hatalmukat tudják megmutatni. Ha átmenne egy ilyen ötlet, az biztosan azt mutatná, hogy az egyház Oroszországban erősebb tényezővé vált, mint szinte bármelyik másik országban.
Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy Regnum Marianumként, Mária országaként fölajánlották hazánkat Szűz Máriának. E tett erejét bizonyítja az is, hogy világszerte talán nálunk található a legtöbb Mária-kegyhely. Azonban nem szabad elfelednünk, hogy Oroszország is Mária országa, s bár kulturálisan más, történelmileg terhelt ország számunkra az oroszoké, vallásukban nem is állnak olyan távol tőlünk.
Utolsó kommentek